|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottsága az adótörvények visszavonását javasolja (2. rész)
|
Felszólították e magas közjogi méltóságokat, hogy intézkedjenek a jogrend helyreállításáról. A nyílt levélre - ugyancsak nyíltan - Fodor István, a Ház megbízott elnöke válaszolt. Ezt a választ az SZDSZ képviselője - a sajtó útján - többszörösen: politikailag, jogilag és erkölcsileg elfogadhatatlannak ítélte. Az Országgyűlés jogi bizottsága - amely a népszavazásról szóló határozat előkészítője és a plénum előtt előterjesztője volt - úgy vélte: e vádak mellett nem mehet el szó nélkül, azokra ugyanolyan határozottan kell felelnie. Ezért nyilatkozattervezetet fogalmazott meg, amelyet majd a parlament fogad el. Ebben visszautasítja a törvénysértés vádját, leszögezve, hogy a törvények értelmezésére egyedül megalkotójuk, azaz maga az Országgyűlés jogosult. Kiemeli: a parlament határozata annak a rendelkezésnek az elsődleges figyelembe vételével született, amely szerint az állampolgárok számára egyértelművé kell tenni, hogy milyen kérdésekben nyilvánítanak véleményt, s annak melyek a jogkövetkezményei. A nyilatkozattervezet tartalmát formáló képviselők e kitételek erőteljesebb hangsúlyozását szorgalmazták, úgy ítélve meg, hogy a vádaskodók tudatosan értelmezik félre a népszavazásról szóló törvényt. Nagy vita bontakozott ki a bizottság ülésén további népszavazások kiírásáról is. Tóth Attiláné budapesti képviselő önálló indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a címerről tartandó népszavazáson - az eredeti javaslatnak megfelelően - három címer közül választhassanak a szavazópolgárok. Mivel ez azt jelentené, hogy az amúgy is sokat bírált parlamentnek felül kellene vizsgálnia, módosítania alig kéthetes határozatát, a bizottság az indítványt nem támogatta. A képviselőnő azonban fenntartja. Szirtesné dr. Tomsits Erika budapesti képviselő az Országgyűlés 64 tagjának aláírásával népszavazás kiírását kezdeményezi a nemzeti és állami ünnepekről. A kezdeményezők közül azonban senki sem volt jelen a bizottság ülésén, így az indítvány mellett szóló érvek sem hangozhattak el. A felszólalók - bár a testület egyetértett a javaslattal - inkább érveket sorakoztattak annak bizonyítására: miért nem időszerű most népszavazást kiírni az ünnepekről. (folyt. köv.)
1989. november 17., péntek 17:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|