|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. november 14., kedd - Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén a képviselők a mezőgazdaságban dolgozók keresetszabályozásának jelenlegi gyakorlatát elemezték. Az a képviselői indítvány adott alkalmat erre, amelyet a keresetszabályozás megszüntetéséről a parlament legutóbbi ülésén terjesztett elő Técsy László (Szabolcs-Szatmár megye). A képviselőt akkor nem elégítette ki a mezőgazdasági miniszter válasza; a választ az Országgyűlés sem fogadta el.
Mint ismeretes: az ágazatban dolgozók keresete jóval az országos átlag alatt van. A mezőgazdasági bizottság ülésén résztvevő Nagy István pénzügyminiszter-helyettes e tényt ugyan elismerte, ám vitatta azt, hogy a keresetszabályozás megszüntetése a gond orvoslásának egyedüli módszere lenne. A javaslat elfogadása esetén ugyanis más szektorok szintén fellépnének ilyen igénnyel. Egyetértett viszont azzal, hogy egyes esetekben adóvisszatartással lehetne a tagok és az alkalmazottak jövedelmi pozícióin javítani. A nagyobb mértékű engedményre azért sincs lehetőség - mondotta -, mivel csak annyit lehet elosztani, amennyit megtermeltünk. A jelenlegi bérkiáramlás is azt mutatja, hogy a keresetszabályozásban viszonylag nagy a szabadság. A képviselők az érveléssel nem értettek egyet, hiszen - tapasztalataik szerint - a mezőgazdasági dolgozók bére az év eddig eltelt részében nem növekedett olyan mértékben, amint azt például a tervhivatal képviselője is állította az országos bérkiáramlással kapcsolatosan. Ez a tervezettnek kétszerese volt - jelentette ki a miniszterhelyettes. A bizottság ezt követően az adótörvények módosításáról tárgyalt. Eleki János (Békés megye) szerint elfogadhatatlan, hogy teljes egészében megadóztassák a háztáji illetményföld utáni járandóságot. Ez korábban 25 mázsa kukorica forintban kifejezett értéke, 6000 forint volt. Ám ahogy a termény ára növekedett, az összeg megkétszereződött, s a törvény szerint ezentúl a 12 ezer forint után kellene adózni. Varga János (Tolna m.) és a bizottság más tagjai azzal értettek egyet, hogy az eredetileg megállapított összeg legyen adómentes, és csupán az e fölötti járandóságot terhelje adó. Igen heves tiltakozás nyilvánult meg a törvénytervezet egy másik paragrafusa ellen, amelynek alapján az 1988. január 1-je előtt kibocsátott részjegyek és célrészjegyek osztalékára vetnének ki adót. (folyt. köv.)
1989. november 14., kedd 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|