 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata
"Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csapda a
tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már
döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen
fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó
nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel
a nép lemond az elnökválasztás jogáról. "
BBC, Panoráma:
Németh Miklós a meghamisított adatokról
"Az Országgyűlés mai
ülésén nemzetközileg is szenzációs volt Németh Miklós miniszterelnök
beszéde, aki áttekintést adott a katasztrofálisnak mondható
gazdasági helyzetről, de azt a meglepő őszinte beismerést tette,
hogy az akkori magyar kormány 1982-ben, amikor Magyarország
felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba, megszépítette,
mondhatnánk meghamisította a gazdasági adatokat; letagadott mind az
adósságállományból, mind a költségvetés hiányából. Aki szereti a
nagy számokat, az most megtudhatta, hogy az év végére a bruttó
nemzetközi adósság 20, a nettó 14 milliárd dollárt fog kitenni és az
államháztartás hiánya 1.100 milliárd forintot."
|
|
|
|
|
|
 |
A tömegtájékoztatás nagy hiányoságai
|
------------------------------------
München, 1989. november 11. (SZER, Magyar híradó) - Bármilyen
örvendetesen kibővült a tájékoztatás tömege Magyarországon, van
néhány kérdés, amely körül meglepő, vagy talán nem is meglepő
hiányok mutatkoznak - erre mutat rá Tamás Gáspár Miklós, a Szabad
Demokraták Szövetségének ismert vezető személyisége:
- Az elmúlt korszak terhes örökségéről sokat beszélünk, de van
egy-két olyan szempont, amiről az ember hajlamos is megfeledkezni.
Például az, hogy a cenzúra nem pusztán a magyar sajtó és a magyar
tömegkommunikáció erkölcsi nívóját tette tönkre, hanem
tapasztalhatjuk minden nap, hogy a magyar sajtónak és
tömegkommunikációnak hiányzik a kellő szakmai, professzionális
színvonala is, amiben - azt gondolom - nem az újságírók a ludasok,
hanem azok a körülmények, amelyek a demokratikus, vagy nyugati
értelemben vett modern újságíró tipusát Magyarországon nem
alakították ki. Ebben az egyik legfontosabb példának azt tartom,
hogy miként kezelik a magyar médiák és a magyar újságok a mai magyar
belpolitika két döntő fontosságú fejleményét.
Az egyik ilyen fejlemény a Magyar Szocialista Párt kudarca, a
másik ilyen fejlemény pedig a négy emlékezetes kérdésben kiírt
népszavazás. Mind a két dologról megjelentek interjúk érdekeltekkel,
a dologban elfogult, elkötelezett emberekkel, de nem akadt olyan
magyar újságíró, aki egy komoly elemzésre vállalkozott volna, aki
megpróbálta volna pártatlanul tájékoztatni az olvasókat arról, hogy
két dolog van, mi minden forog kockán.
A Magyar Szocialista Párt kudarca, hogy egy tömegpártként újjá
szervezi önmagát, egy olyan döntő jelentőségű esemény a jelenkori
magyar történelemben, ami talán csak 1956-hoz hasonlítható. Akkor is
forradalomban omlott össze a kommunista párt percek alatt, most
pedig békés körülmények között derül ki, hogy annak a mérsékelt
reformerségnek, amelyet Nyers Rezső és Pozsgay Imre pártja képvisel,
nincsenek igazán hívei az országban. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|