|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
- Magyarország és a kommunista rendszerek - 5. folyt.
|
Tehát ezek mind előnyös folyamatok, és ennél fogva örülni kell annak, hogy Magyarországhoz és Lengyelországhoz most felzárkózik Kelet-Németország és Bulgária - és talán rövidesen Csehszlovákia is -, de látok egy-két nagyon aggasztó hátrányt is. Éspedig a következőt: amíg volt egy magyar és egy lengyel különút, addig a Nyugat különleges figyelmére is igényt tarthattunk, különleges nyugati elbánásra. Mármost ennek - azt hiszem - lassan vége van. Most már nincs többé különleges magyar és lengyel helyzet, hanem van egy általános kelet-európai helyzet, és ez az eddiginél erősebben fogja igénybe venni a Nyugat eszközeit. Ez különösen Kelet-Németországgal kapcsolatban nyilvánvaló. Eddig Magyarország szinte kedvenc országa volt a Német Szövetségi Köztársaságnak - dehát most nyilvánvalóan az igazi rokonság kerül előtérbe, és ez nagyon erősen igénybeveszi Nyugat-Németországnak a gazdasági eszközeit is, meg a figyelmét. A második probléma az, hogy mostantól kezdve már semmilyen kelet-európai kérdést nem lehet függetleníteni a német helyzet alakulásától - és ebből a szempontból nézve megismétlem azt amit azt hiszem három nappal ezelőtt mondottam egy másik beszélgetésben - hogy végül is az az érzésem, hogy a magyar fejlődés túlságosan lassú volt. Sokkal jobb volna ha Magyarország most már túl volna az országgyűlési választásokon, rendelkezne egy igazi népképviseleti kormánnyal, amely teljes tekintéllyel tudna tárgyalásokat folytatni Nyugat-Európával. Az, hogy ez eddig nem történt meg, az most egy olyan lépéshátrányt teremt a számunkra, amelyben előtérbe kerül más országoknak a helyzete, és előtérbe kerül a német kérdés. Most már a nyugatiak tulajdonképpen semmit sem fognak tenni, amely nem egyeztethető össze a német kérdésnek azzal az újrarendezésével, amely napirenden van. És ez -, mondjuk hogy hosszabb távra - egyáltalában nem kedvezőtlen, de rövid távra akadályokat állíthat az elé, hogy Magyarország szorosabb kapcsolatokat teremtsen Nyugat-Európával. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|