|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
- Magyarország és a kommunista rendszerek - 3. folyt.
|
- Kérlek szépen a magyar eseményekkel összehasonlítva a keletnémet fejlemények először is felvetnek egy zavaró kérdést, vagyis a következőt: Az elmúlt hetekben, hónapokban azt lehetett gondolni, hogy Magyarország átfordulása - úgy mint a lengyelországi is - egy hosszabb fejlődésnek a természetes következménye, és hogy ilyen változás tulajdonképpen csak olyan országokban várható, ahol a közvélemény mozgása ezt már az elmúlt években előkészítette. Most pedig azt látjuk, hogy Kelet-Németországban, - ahol egy ilyen demokratikus változásnak semmiféle előzménye nem volt -, szinte egyik napról a másikra jelentkeznek ugyanazok az igények, amelyeknek a megfogalmazása Magyarországon évekbe tellett. Ez tulajdonképpen egy nagyon érdekes kérdést vet föl. Azt mutatja, hogy az egész folyamat mögött van valami mélyebb, van valami univerzálisabb valami, mint amire Magyarország esetében gondoltunk. Tehát, hogy a szovjet kommunizmus lehetetlenülése az korjelenség. Hogy az most bekövetkezett, most benne vagyunk, és akármilyen előzménnyel indulnak az egyes országok, végül is ugyanolyan, vagy egészen hasonló eredményhez fognak jutni. Mert hiszen aligha szükséges mondani, hogy politikailag igen-igen erős kontraszt volt Kelet-Németország és Magyarország között az elmúlt évtizedekben, és ugyanígy óriási kontraszt volt Bulgária és Lengyelország, Bulgária és Magyarország között - és a sort folytathatnánk. Ezeknek a nagy különbségeknek az ellenére mindenütt megmozdult a talaj, és mondom: ez a szovjet kommunizmus lehetetlenülésével függ össze. Valami olyasmiről van szó, hogy évtizedeken át visszaszorítottak egy - máskülönben mindenkinek a lelkében élő - koreszmét, mely is az állampolgároknak az egyenlősége, és ez a koreszme, tehát a polgári egyenlőség eszméje ez most valami, hogy úgy mondjam: forradalmi gyorsasággal tör utat magának Kelet-Európában, egy kicsit úgy mint Franciaországban 200 évvel ezelőtt. (folyt.)
1989. november 18., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|