|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (2. rész)
|
Az emlékünnepség ezután a református templomban folytatódott. Az ünnepi istentisztelet keretében emlékbeszédet Kocsis Elemér, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke tartott. Tildy Zoltán egyházi és politikai tevékenységét méltatva önkritikusan megállapította, hogy a református egyház az eltelt negyven esztendőben átvette azt a hivatalos véleményt, miszerint Tildy Zoltán elhibázta az életét, politikája legalábbis tragikus volt. Megértük, mondotta a püspök, hogy ezt a véleményt meg lehet változtatni. Arról az emberről, aki ellenzékiből, bujdosóból lett pártvezérként 1945-ben győzelemre vezette a kisgazdapártot, akit egy szabad választás után köztársasági elnöknek választott az országgyűlés, s aki 1956-ban úgy foglalt állást, hogy azt a történelem azóta igazolta, arra az emberre nem mondhatjuk, hogy életműve elhibázott. Az őt megbuktatók vereséget szenvedtek, ő pedig erkölcsi győzelmet aratott. Tildy Zoltánra mindig tisztelettel gondolhat a magyar - mondotta Kocsis Elemér. Dicsérőleg említette a püspök, hogy Tildy Zoltán a szószéken sohasem politizált, lelkészként nagyhatású, biblikus igehirdető volt; puritán, tiszta, bibliás kegyesség áradt prédikációiból. Traktátusai ma is időszerűek. Beszéde befejezéseként a püspök így szólt: Tildy Zoltán születésének századik évfordulóján elfoglalhatja méltó helyét a magyar nép és a református egyház történetében. A templomi megemlékezés után az emlékünnepély a Sárréti Múzeum szomszédos épületében berendezett kiállítás megnyitásával fejeződött be. A Tildy Zoltán (1889-1961) életútját és a kisgazdapárt helyi történetét bemutató kiállítást Prepeliczay István, a párt főtitkára nyitotta meg. Tildy példáját állította a mai magyarok elé: a szeghalmi lelkész az isten és a nép szolgálatára szegődött, teológusként alázatos szolgálatra készült, ám midőn a haza az egész ország szolgálatára szólította föl, ő ezt teljesítette. (MTI)
1989. november 18., szombat 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|