 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
 |
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (2. rész)
|
Az emlékünnepség ezután a református templomban folytatódott. Az
ünnepi istentisztelet keretében emlékbeszédet Kocsis Elemér, a
tiszántúli református egyházkerület püspöke, a Magyarországi
Református Egyház zsinatának elnöke tartott. Tildy Zoltán egyházi és
politikai tevékenységét méltatva önkritikusan megállapította, hogy a
református egyház az eltelt negyven esztendőben átvette azt a
hivatalos véleményt, miszerint Tildy Zoltán elhibázta az életét,
politikája legalábbis tragikus volt. Megértük, mondotta a püspök,
hogy ezt a véleményt meg lehet változtatni. Arról az emberről, aki
ellenzékiből, bujdosóból lett pártvezérként 1945-ben győzelemre
vezette a kisgazdapártot, akit egy szabad választás után
köztársasági elnöknek választott az országgyűlés, s aki 1956-ban úgy
foglalt állást, hogy azt a történelem azóta igazolta, arra az
emberre nem mondhatjuk, hogy életműve elhibázott. Az őt megbuktatók
vereséget szenvedtek, ő pedig erkölcsi győzelmet aratott. Tildy
Zoltánra mindig tisztelettel gondolhat a magyar - mondotta Kocsis
Elemér. Dicsérőleg említette a püspök, hogy Tildy Zoltán a szószéken
sohasem politizált, lelkészként nagyhatású, biblikus igehirdető
volt; puritán, tiszta, bibliás kegyesség áradt prédikációiból.
Traktátusai ma is időszerűek. Beszéde befejezéseként a püspök így
szólt: Tildy Zoltán születésének századik évfordulóján elfoglalhatja
méltó helyét a magyar nép és a református egyház történetében.
A templomi megemlékezés után az emlékünnepély a Sárréti Múzeum
szomszédos épületében berendezett kiállítás megnyitásával fejeződött
be. A Tildy Zoltán (1889-1961) életútját és a kisgazdapárt helyi
történetét bemutató kiállítást Prepeliczay István, a párt főtitkára
nyitotta meg. Tildy példáját állította a mai magyarok elé: a
szeghalmi lelkész az isten és a nép szolgálatára szegődött,
teológusként alázatos szolgálatra készült, ám midőn a haza az egész
ország szolgálatára szólította föl, ő ezt teljesítette. (MTI)
1989. november 18., szombat 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|