|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt (7. rész)
|
Tildy Zoltán védője, dr. Bánáti János szintén kiemelte a bírói függetlenség lábbal tiprását, s azt, hogy a vádlottaknak gyakorlatilag nem volt módjuk védekezni. Leszögezte: a tárgyalt ügy hátterében tragikus politikai döntés állt. A védőbeszédek után az Elnökségi Tanács összeült. A határozatot - amely hatályon kívül helyezi a törvénysértő ítéleteket, s az érintetteket felmenti az ellenük emelt vádak alól - délután dr. Szilbereky Jenő hirdette ki, s indokolta meg. Elmondotta: a testület elsősorban azt vizsgálta, hogy az elítéltek elkövették-e a terhükre rótt bűncselekményeket. Megállapította: Nagy Imre és társainak tevékenysége alkotmányos keretek között maradt, nem irányult a népi demokratikus államrend megdöntésére. Az Elnökségi Tanács leszögezte: a hatalmon lévő párt politikájának, a fennálló állami és társadalmi intézményeknek a bírálata, illetve a megváltoztatásukra irányuló, az alkotmány keretei közötti politikai tevékenység nem tekinthető az államrend elleni támadásnak. A Népbírósági Tanács annak idején terhükre rótta, hogy kirobbantották és megszervezték az október 23-i tüntetést és kidolgozták a leendő Nagy Imre-kormány programját. Történelmi tény, hogy az október 23-i tüntetés és az azt követő események hosszú ideje érlelődő társadalmi válság talaján robbantak ki. Lényegében a legkülönbözőbb társadalmi csoportok spontán reakciója volt ez a merev, változtatásra képtelen párt- és állami vezetés magatartásával szemben - mutatott rá az Elnökségi Tanács. A mozgásba lendült tömegek a helyzet megváltoztatását nagyrészt attól várták, hogy újra Nagy Imre kerül a kormány élére. A leendő kormány programjának kidolgozása egyenesen szükségszerű volt abban a helyzetben. Dr. Szilbereky Jenő hangsúlyozta: valamely kormány alkotmányos keretek közötti hivatali működésének megítélése nem büntetőjogi kérdés, a kormányzati tevékenység során elkövetett hibák, a működésre vonatkozó szabályoknak a szükséghelyzet miatti, vagy enélkül való megszegése nem állam elleni bűncselekmény. Emlékeztetett arra, hogy Nagy Imre október 24-ől az ország törvényes miniszterelnöke volt, s a per több szereplője tisztséget viselt kormányában. A számos eljárási szabálysértésen túl utalt a magyar-jugoszláv egyezményre, amelyben a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy Nagy Imre és társai ellen nem indítanak büntetőeljárást. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|