 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt (1. rész)
|
1989. július 6., csütörtök - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa csütörtöki nyilvános ülésén tárgyalta a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész törvényességi óvását. A héttagú testület az óvást alaposnak találta, s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958-ban hozott ítéletei törvénysértők, ezért ezeken hatályon kívül helyezte; Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Szilágyi Józsefet, dr. Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst az ellene emelt vádak alól felmentette.
Az Elnökségi Tanács ülését - a hazai és külföldi sajtó
tudósítóinak élénk érdeklődése közepette - dr. Szilbereky Jenő, a
Legfelsőbb Bíróság elnöke nyitotta meg a Legfelsőbb Bíróság
dísztermében. A széksorokban helyet foglaltak a perben halálra ítélt
és kivégzett, illetve a szabadulásuk után elhunyt személyek
hozzátartozói. A per ma még élő két szereplője, Kopácsi Sándor és
Vásárhelyi Miklós számára előkészített két szék azonban üresen
maradt.
Elsőként dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese
ismertette a legfőbb ügyész törvényességi óvását, amely az eredeti
ítéleteket is tartalmazta.
Az 1958-ban megállapított tényállás lényege szerint 1955 március
végétől értelmiségi csoport szerveződött Nagy Imre körül, amely
fokozatosan túllépett a párton belüli frakciós tömörülés keretein,
és állam elleni szervezkedés jellegét öltötte. A csoport tagjai
terjesztették Nagy Imre eszméit az értelmiség, különösen az
értelmiségi ifjúság körében. Erre felhasználták a Petőfi Kört és más
kulturális fórumokat. A szervezkedés nyomán kialakult mozgalom 1956.
október 23-án kirobbantotta az ellenforradalmi tüntetést, abból a
célból, hogy a fennálló rendet megdöntsék. Október 23. után a
szervezkedés tagjai három, egymással szoros kapcsolatot tartó
ellenforradalmi gócba tömörültek. Nagy Imre nem lépett fel a
lincselések ellen, s a törvényes kormány helyett szűkebb kabinetet
létrehozva, annak jogkörét kisajátítva, az ellenforradalmi csoportok
tagjaiból hozatta létre a Nemzetőrséget, felmondta a Varsói
Szerződést, kinyilvánította az ország semlegességét. Ebben a kormány
tagjaként támogatta Tildy Zoltán államminiszter is. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 17:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|