|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
A Legfelsőbb Bíróság döntése
|
München, 1989. július 6. (SZER, Magyar Híradó) - A Legfelsőbb Bíróság épületében, a Markó utca 16 szám alatt ma délelőtt olyan eseményre került sor, amely éppúgy mérföldköve lesz a modern magyar jogtörténelemnek, mint 1989 június 16-a volt a magyar politikatörténetben. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa ugyanis ezekben az órákban a legfelsőbb ügyész által a Nagy Imre és társai ellen 31 évvel ezelőtt lefolytatott perrel kapcsolatos törvényességi óvást tárgyalta. A tárgyalóteremben az érintett családok képviselőin kívül nagyszámú újságíró foglalt helyet. Magának az óvásnak az előadója dr. Czili Gyula volt, aki előbb az 1958-as ítéletet foglalta össze, majd ismertette a legfelsőbb ügyész által aláírt törvényességi óvást. Eközben suttogva, de futótűzként terjedt el a teremben Kádár János halálának híre, a délelőtti szünet alkalmával vált egyébként teljesen nyilvánvalóvá, hogy a teremben aligha akadt egyetlen olyan személy is, aki ne venné biztosra a tárgyalás kimenetelét, vagyis az akkori ítélet megsemmisítését. Az 1958-ban elítéltek késői védelmét - köztük Tildy Zoltánét is - egyébként három ügyvéd látta el, Dornbach Alajos, Róth Miklós és Bánáthy János. Mindhárman kiemelték annak fontosságát, amire egyébként az ügyészi óvás is felhívta a figyelmet. Nevezetesen a bírói függetlenségről van szó, amelynek sem szellemét nem tartotta tiszteletben a törvényhozói, bírói és végrehajtói hatásköröket összeolvasztó sztálini joggyakorlat, de még alakiságait is lépten-nyomon megsértette. Röviddel 12 óra után aztán ismertették a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának határozatát, amely az 1958-as ítéletekről megállapítja, hogy törvénysértőek voltak, ezért hatályon kívül helyezi őket, a vádlottakat pedig felmenti. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|