Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (1. rész)
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Strasbourg, 1989. november 16. csütörtök (MTI-tud) - Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság - mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elmondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország. Az MTI tudósítójának azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy mennyiben járul hozzá az Európa Tanácshoz való csatlakozás a hazai folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez - amire Németh Miklós üzenetében történik utalás - Horn Gyula kifejtette: a nyugat-európai integrációs szervezetekben való tagsági viszony, illetve a velük kötött két- és többoldalú egyezmények azt jelentik, hogy Magyarország számára egyezményes oldalról biztosított a gazdaságilag és politikailag fejlett országokkal való együttműködés tartóssága. Másfelől egy-egy ilyen integrációs szervezettel való együttműködés a majdani még szorosabb kapcsolat, a megállapodások, nem csupán új jogokat és lehetőségeket tárnak fel, hanem egyúttal kötelezettségeket is rónak a Magyar Köztársaságra. Olyan jogi, nemzetközi-politikai, emberi jogi, gazdasági kötelezettségeket, amelyek felgyorsíthatják a Magyarországi átalakulás folyamatát, olyannyira, hogy azok ténylegesen visszafordíthatatlanná válnak - mondotta a magyar külügyminiszter. Nyugati tudósítók több kérdést tettek fel az átalakulás kockázataival kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági problémákat, az általuk támasztott feszültséget tartja veszélyesnek, ugyanis a politikai rendszer átalakítása gyorsabban megvalósítható. A szükséges gazdasági változások viszont egyes rétegek helyzetét tovább nehezítik. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte az Európai Közösségek, az EFTA, az Egyesült Államok magatartását, amely arról tanúskodik, hogy felismerik ezt a veszélyt, széles körű javaslatokat tesznek a nyugat- és a középkelet-európai országok közötti gazdasági együttműködésre vonatkozólag. (folyt.) 1989. november 16., csütörtök 19:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (2. rész)
Az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelem és az Európai Gazdasági Közösséghez való közeledés összefüggéseit firtató kérdésre válaszolva Horn Gyula rámutatott: ha nincs is közvetlen összefüggés a kettő között, a tanácshoz való csatlakozás jó alapot teremthet ahhoz, hogy Magyarország a nem túl távoli jövőben szoros együttműködést folytasson a közösséggel, illetve tagjává válhasson. Mindaz, ami a pluralizmus, a demokrácia, a jogállamiság terén végbemegy ma Magyarországon, megfelel az Európai Közösségeket vezérlő politikai elveknek. Mennyiben lehet akadálya Magyarország Varsói Szerződésbeli tagsága az Európa Tanácshoz való csatlakozásnak, felmerült-e ez a kérdés - kérdezte egy tudósító. Ez így nem merült fel. Szerintem - mondotta Horn - a Varsói Szerződésben való tagságunk nem zárja ki, hogy részesei legyünk az Európa Tanácsnak, amelyben nem csak NATO-országok, de semleges államok is vannak. VSZ-tagságunkat meg akarjuk őrizni, nem akarjuk kétségessé tenni a szövetséghez való tartozásunkat, hiszen ez a magyarországi változások stabilitásának egyik igen fontos feltétele. A távlatokban egyszer, amikor a két szövetségi rendszer feloszlik - és ez a folyamat gyorsuló ütemben végbemehet - akkor meggyőződésem szerint el fogjuk érni a semlegességet, de ez ma nincs napirenden. Számunkra az a lényeges, hogy a Magyar Köztársaság mint a Varsói Szerződés tagja, maximális szuverenitást élvezzen kül- és belpolitikai tevékenységében. Ez a szuverenitás megvan, amit jól érzékeltet, hogy csatlakozni kívánunk az Európa Tanácshoz - fejtette ki a magyar külügyminiszter. Horn Gyula üdvözölte és összeurópai jelentőségűnek nevezte a 12-ek szombati párizsi csúcsmegbeszélését, mivel annak célja a 12-ek politikájának összehangolása a középkelet-európai változásokkal kapcsolatban. A magyar külügyminisztert megkérdezték, hogyan látja a német újraegyesítés lehetőségét. Horn válaszában először rámutatott az NDK-ban végbemenő változások nagy jelentőségére, az egész európai helyzet, a kelet-nyugati viszony és főleg Közép- és Kelet-Európa, illetve Nyugat-Európa közeledésére vonatkozólag. Megítélésem szerint - folytatta - az újraegyesítés nincs napirenden, ami nem jelenti azt, hogy ki kell zárni a lehetőségét is. A mai európai változásokra, az államok között kialakult kölcsönös függőségre és egymásrautaltságra utalva hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a két világháború után kialakult realitásokat. (folyt.) 1989. november 16., csütörtök 19:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (3. rész)
Rendkívül fontosnak nevezte a kialakult határok tiszteletben tartását, sérthetetlenségük garantálását. Az újraegyesítés egyik előfeltétele a német békeszerződés megkötése, és ennek kapcsán az NSZK-ban, illetve az NDK-ban állomásozó külföldi csapatok kivonása. Idetartozik az is, hogy az NSZK az Európai Közösségek tagja, az NDK a KGST-é, tehát az újraegyesítéssel kapcsolatban a két német állam nemzetközi gazdasági státusát is tisztázni kell majd. Kiemelte annak fontosságát, hogy az NDK-ban az átalakulási folyamatban nem a szélsőséges elemek adják meg a hangot, hanem a józan törekvések, s ez azt jelenti, hogy az NDK nemzetközi kapcsolatai a jövőben a nemzetközi civilizáció normái szerint fognak alakulni. Ez talán a legfontosabb. Számunkra ez azért is fontos, hogy KözépKelet-Európában és az NDK-ban az átalakulás közepette meg lehessen őrizni a stabilitást, aminek a kulcskérdése a gazdasági stabilitás - fejtette ki a magyar külügyminiszter. Egy kérdésre válaszolva, amely a General Electric magyarországi szerződéseire vonatkozott, azt hangsúlyozta: a magyar gazdasági fejlődés szempontjából igen fontos, hogy ne csak vegyes vállalatok és részvénytársaságok alakuljanak, hanem a fejlett tőkés vállalatok teljes tulajdoni jogosítvánnyal vegyenek részt a magyar reformokban. A Tungsram és a General Electric ennek jegyében kötött szerződést és más hasonló szerződések is létrejöttek és készülőben vannak NSZK-beli és egyéb vállalatokkal. Ha majd több száz ilyen kapcsolat alakul ki, az igen nagy és pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra - mondotta. +++ 1989. november 16., csütörtök 19:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »