|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének közleménye
"Jelenleg 16 mentőállomásunk alkalmatlan a kulturált
munkavégzésre. A Mentőkórház - Budapest sürgősségi betegellátásában
jelentős szerepet vállalva - funkciójára nem alkalmas, új
mentőkórházra lenne szükségünk. Az Országos Mentőszolgálat önerőből
nem, csak állami és társadalmi segítséggel tudna ezeken változtatni."
Amerika Hangja, Világhíradó:
Magyar pártok kampánymenedzsrei a választásról
" - Lukács Miklós vagyok, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik
országos titkára.
- Ősze Lajos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum kampánymenedzsere.
- Varga Tibor vagyok, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
képviselem.
- Komlós Andor vagyok, soproni elnök, a Kisgazdapárt szervezetének
elnöke és a Politikai Bizottság tagja.
- Nevem Matuska Zoltán és Fiatal Demokraták Szövetségének
képviseletében vagyok jelen.
- Lévay Levente, vagyok a Szabad Demokraták Szövetségének, az
SZDSZ-nek a képviseletében.
- Csordásné Bárdos Gyöngyvér vagyok, a Magyar Demokrata Fórum
kaposvári szervezetének képviselője."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás az NSZK-ban: legyen vagy ne legyen? (1.rész)
|
Bonn, 1989. november 16.csütörtök (MTI-Panoráma) - A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) decemberi kongresszusát sokan várják izgalommal azok közül, akik egy ideje már érdeklődéssel figyelik a párton belüli összecsapásokat a népszavazás kérdésében. A vita itt a legzajosabb, noha az SPD-nél is szélesebb hullámokat vet. A népakarat ilyen formában történő országos kinyilváníttatásának bevezetése mellett olyan kiváló SPD-személyiségek törtek lándzsát, mint Herta Da:ubler-Gmelin asszony, a párt és a parlamenti csoport elnökhelyettese, Walter Momper nyugat-berlini kormányzó polgármester és a vezető teoretikusok közül Peter Glotz, Erhard Eppler és Jürgen Schmude tiszteletes.
Ám az ellentábor lobogói alá is köztiszteletben álló személyiségek gyülekeznek: Horst Ehmke professzor, Annemarie Renger asszony, a parlament alelnöke és nem utolsósorban az SPD nagy öregje, maga Willy Brandt is. Jelenleg az NSZK-ban alkotmányjogilag vitatott kérdés, hogy országos szinten lehet-e népszavazást tartani, mivel ezt az alaptörvény kifejezetten csak egy esetben, területi újrarendezés céljából irányozza elő. Ebből az uralkodó többségi jogi vélemény szerint az következik, hogy más kérdésekben megengedhetetlen, illetve csak az alkotmány módosítása után lenne megeng edhető. Lényegi konfliktusokat amúgy is a parlament vagy az alkotmánybíróság old meg. A tartományok alkotmányjoga azonban - Hamburg, Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein kivételével - elismeri annak lehetőségét, hogy választópolgárok ehhez szükséges száma esetén nyilvános vitát tartsanak, más szóval népi kezdeményezéssel éljenek népszavazás megtartásának céljából, amelynek során közvetlen módon szavaznak politikai kérdésről vagy a parlament által már meghozott döntésről. A népi kezdeményezés sikeréhez azonban általában a választásra jogosult lakosság legkevesebb 20 százalékának a támogatása szükséges. A népszavazás bevezetésének hívei egyebek mellett azzal érvelnek, hogy az egész nép által jóváhagyott valamely döntést a leszavazott kisebbség is jobban elfogadja, vagyis a társadalomban csökken a konfliktus. További érv: a pártdemokrácia mostani rendszere - úgymond - válságba jutott. A döntéseknél végső soron már mindent az egyszerű igen/nem-megfogalmazásra korlátoznak, s ez a rendszer egyre inkább beleütközik az állampolgárok, főleg fiatalok ellenállásába, kételyeibe. A nép közvetlen bevonása a döntéshozatali rendszerbe előmozdítaná a politikai döntések társadalmi megvalósítását és elfogadását. (folyt)
1989. november 16., csütörtök 10:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|