Rendszerváltás és az MTI

	Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (1. rész)
1989. november 2., csütörtök - Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő csütörtökön délután megkezdte hagyományos tájékoztatóját a napirenden szereplő témákról. Az informálásba bekapcsolódott Békesi László pénzügyminiszter és Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke is. A szóvivő bevezetőjében ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet a kormány a belpolitikai helyzetet áttekintése nyomán fogadott el. Ugyancsak közleményt tett közzé a kormány a devizaellátási intézkedésekről. Bajnok Zsolt ezután arról számolt be, hogy a Minisztertanács környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter előterjesztése alapján foglalkozott a dél-alföldi települések ivóvízellátási programjának végrehajtásával, amelynek eredményeként a múlt év végéig az arzénes vizű települések száma hússzal csökkent. Ma még húsz olyan település van - 18 Békésben, és 2 Szolnok megyében - ahol kritikus a vízminőség, az arzénkoncentrátum a megengedett értékek felett van. A kormány megállapította, hogy a program biztosítékot nyújt e súlyos probléma fokozatos enyhítésére és megoldására. Ugyanakkor határozatba foglalta, hogy az ivóvízellátás szempontjából kritikus helyzetben lévő települések gondjain azonnal, a lehetőség szerint leggyorsabb intézkedésekkel mielőbb segíteni kell, 1991 december végéig biztosítva a megfelelő minőségű ivóvízellátást. A következő napoktól jó minőségű, egészségre nem ártalmas vizet kapnak a 14 éven aluli gyerekek, a terhes anyák és az egészségügyi intézmények ápoltjai. A kormány Kulcsár Kálmán igazságügyminszter és Szíjártó Károly legfőbb ügyész előterjesztésében foglalkozott a bíróságokról, illetve az ügyészségekről szóló törvény módosításával. A korrekciók lényegéről a szóvivő elmondta: a bíróságokról szóló törvény módosítási javaslata részletkérdésekben tartalmaz új vonásokat. Az indítvány szerint a jövőben a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyére a a köztársasági elnök tesz javaslatot, s az Országgyűlés választja meg hat esztendőre. Az indítvány szerint szűkül, majd később meg is szűnik az igazságügyminiszter ítélkezési jogköre. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, meghatározatlan időre. Az ügyészségre vonatkozó változtatások nyomán egyes kényszerintézkedések tekintetében szűkül az ügyészség feladat- és hatásköre. Az indítvány szerint a legfőbb ügyész személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, s megválasztása az Országgyűlés tiszte lesz. (folyt. köv.) 1989. november 2., csütörtök 19:55
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »