|
|
 |
|
 |
40 éves a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet - jubileumi emlékülés
|
1989. november 14., kedd - Tudományos emlékülést tartottak kedden Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében az intézmény alapításának 40. évfordulója alkalmából. A rendezvényen ott voltak a hazai- és a külföldi társintézmények képviselői, s köszöntötte az ünneplő közösséget Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. Az ülésen az intézet négy évtizedes munkájáról Balla László igazgató szólt, majd a biológiai alapkutatások múltjáról és jelenéről, a búza- és a kukoricakutatások eredményeiről és perspektivájáról, valamint az intézet kisérleti gazdaságának eredményeiről hangzottak el előadások.
Martonvásár neve immár három évszázada a korszerü földmüvelés,
az élenjáró mezőgazdasági termelés szimbóluma. A településkörnyéki
nagybirtokon ugyanis Brunszwick család, majd e század elején a
Dreher familia teremtette meg a kor élvonalába tartozó gazdaságot,
1949-óta pedig a kutatóintézet tevékenysége irányította rá a
figyelmet a Fejér megyei településre. Az intézmény kutatási
tematikája fokozatosan alakult ki. A kezdet éveiben még gyapot,
gumipitypang, menta, csicsóka, cirok nemesítésével és termesztésével
is foglalkozott. Ma a nemesitők, az alapkutatásokban tevékenykedő
tudósok a búza- és a kukoricatermesztés szolgálatában állnak. Az
intézet az elmúlt mintegy két évtizedben 18 korszerü, nagy
termőképességü, a betegségekkel szemben ellenálló fagytűrő
búzafajtát adott a köztermesztésbe; búzáit jelenleg a hazai
vetésterület mintegy harmadán termesztik. Egyes fajtákat
eredményesen próbáltak ki Olaszországban, Törökországban és a
Szovjetunióban is. A nemesítők célja a fagyálló, a lisztharmat, a
levél- és szárrozsda, a fuzárium és a virúsellenálló fajták
előállítása, valamint azok minőségének javítása. Nagy eredmény, hogy
a nemesítés korábbi csaknem másfél évtizedes időtartamát az üvegházi
és a szántóföldi termesztési módszerek összekapcsolásával 3-4 évvel
sikerült csökkenteni. A kukoricanemesítésben - a kezdeti sikereket
követő átmeneti stagnálás után - a kooperációs nemesítést
szorgalmazzák a martonvásári kutatók. Annak eredményeként öt év
alatt négy NDK-magyar nemesítésü hibridet állítottak elő, s adtak
a keletnémet és a hazai mezőgazdaságnak. Az utóbbi hibridek
vbetőmagjából évente 15-16 eezer tonnányit exportálnak az NDK-ba,
Lengyelországba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Az országos
fajtakisérletekben jelenleg több martonvásári kukoricahibrid-jelölt
vizsgázik, közülük néhány rövidesen állami minősítést is kap. (MTI)
1989. november 14., kedd 19:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|