|
|
|
|
Levél Windhoekból 2.
|
Tartanak a SWAPO győzelmétől, de attól is, ha a gerillaszervezet elvesztené a választásokat. Belenyugodna-e a gerillaszervezet a vereségbe? - kérdezik. A SWAPO választási kudarcának azonban elenyésző a valószínűsége. A magabiztos SWAPO megbékélést, többpártrendszert, vegyes gazdaságot hirdet. A fehéreket mégis kételyek gyötrik, Windhoek számtalan dombháton és völgyben elterülő kertvárosának villáiban a menni, vagy maradni a vissza-visszatérő kérdés. Egyesek már eladták legtöbb bútorukat, sőt vannak, akik már össze is csomagoltak. A többség azonban reménykedik és kivár. S vannak, akik felfegyverkeztek. Namíbiában 12O ezer fegyverviselési egnedélyt tartanak nyilván a polgári lakosság körében, az engedély nélküli lőfegyverek számát pedig csak találgatni lehet. Különösen a hatalmas birtokok közepén álló farmok fehér gazdái egészítették ki fegyverarzenáljukat. A gerillaellenes harcra kiképzett, zömében feketékből, gyakran egykori SWAPO-harcosokból álló rettegett alakulatot ugyan feloszlatták, de tagjai fegyvereiket még időben elásták. S ők elfogadják-e majd a választások eredményét? A kezekben most választócédula van, nem fegyver. A választás napja is békésen telt el. A választók hazamentek, a fehérek villáikba, a feketék Kataturába, Windhoek poros elővárosába. A belváros vendéglőit az ENSZ katonái, rendőrei, hivatalnokai, az UNTAG-osok és a Windhoekben tartózkodó többszáz újságíró tölti meg. Az utcák csendesek és kihaltak, Windhoek este visszalényegül azzá, ami, kisvárossá. +++ Tóth László (Windhoek) MTI-PRESS
1989. november 14., kedd 10:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|