Rendszerváltás és az MTI

	EGK támogatás az NDK-nak?
------------------------- Köln, 1989. november 6. (Deutschlandfunk, Esti krónika) - Az Európai Közösség külügyminisztereinek mai, brüsszeli tanácskozásának középpontjában Kelet-Európa állt. - Peter Baum tudósítását hallják: - A legnagyobb érdeklődést az Európai Közösség és az NDK közötti kereskedelmi kapcsolatok jövője váltotta ki. Felvetődött a kérdés: bízzák-e meg a külügyminiszterek a Közösség brüsszeli bizottságát azzal, hogy az kereskedelemi egyezményt dolgozzon ki az NDK-val az árucsereforgalom élénkítésére? Frans Andriessen, az illetékes biztos politikai okokból ezt nem tartotta okos dolognak, hiszen a keletnémet reformfolyamatok még csak most kezdődtek meg. A fejleményeket még nem lehet felmérni. Hans-Dietrich Genscher ellenkező véleményt képviselt és megpróbálta meggyőzni kollégáit, hogy hamarosan kezdjék meg a tárgyalásokat az NDK-val. Döntés ma még nem született. Meg kell jegyeznünk, hogy az NDK számára közel sem olyan fontos az Európai Közösséggel megkötött kereskedelmi szerződés, mint Magyarország vagy Lengyelország számára. Ennek az a magyarázata, hogy a Szövetségi Köztársaság és az NDK egységes gazdasági területnek számít. Így a belnémet kereskedelem keretében az NDK vámmentesen szállíthat a Szövetségi Köztársaságba. Ezzel magyarázható az, hogy a belnémet kereskedelem volumene háromszor akkora, mint a keletnémetek és a többi 11 közös piaci tagállam között lebonyolított kereskedelem mértéke. Az NDK-val való kapcsolatok alakítása azonban igen fontos politikai kérdés a Közösség számára. Úgy tűnik, hogy az Európai Közösségnek sokkal egyszerűbb Magyarországgal és Lengyelországgal szemben megtalálni az irányvonalat. (folyt.) 1989. november 6., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- EGK - NDK - 1. folyt.
Ma a külügyminiszterek a bizottság javaslatával foglalkoztak, amely további segítséget irányoz elő e két ország számára. Nem panaszkodhatnak sem a magyarok, sem a lengyelek: nemzeti és nemzetközi szinten igen sok segítségre számíthatnak, s ebből az Európai Közösség sem marad ki. Az élelmiszer-segélyeken túlmenően is nyújt támogatást. Most fordult elő először, hogy szóba került az európai agrárpiac megnyitása magyar és lengyel mezőgazdasági termékek számára. A bizottság azt is javasolta, hogy e két országot is részesítsék az általános vámkedvezmény eljárásában, amely tulajdonképpen a fejlődő országok bejutását könnyíti meg az Európai Közösség piacaira. Nem csoda, hogy más kelet-európai államok az Európai Közösséghez fordulnak. Most vált ismeretessé, hogy Jugoszlávia egymilliárd dollárnyi segély kért a Közösségtől. A kérést hivatalosan a következőképp indokolták meg: Jugoszlávia fel akarja vértezni magát az egységes nyugat-európai belpiacot illetően. A jugoszláv gazdaságnak ehhez növelnie kell exportképességét, ez azonban meghaladja az ország erejét. A jugoszlávok kérése Olaszország javaslatára került a külügyminiszterek tanácskozásának napirendjére. Bár az Európai Közösség sokoldalú együttműködést folytat Jugoszláviával, a segélykérelemmel kapcsolatban nem sok jel utal a pozitív elbírálásra. A mai brüsszeli tanácskozáson igen vonzó téma volt Kelet-Európa. Az azonban elgondolkodtató, hogy viszont a nyugat-európai integrációs folyamatot a háttérbe szorulás veszélye fenyegeti. Nem kétséges: a kelet-európai reformfolyamat egyelőre megváltoztatta az Európai Közösség munkarendjének súlypontját. +++ 1989. november 6., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »