|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP Ideiglenes Ügyvezető Testületének közleménye
"A józanul gondolkodó emberek értik és értékelik, hogy a
pártmunkások döntő többsége hasznos tevékenységet végzett,
együttéreznek velük nehéz helyzetükben, és támogatják azt a jogos
igényüket, hogy képzettségüknek megfelelő munkaterületen
helyezkedhessenek el."
Deutschlandfunk, Esti híradó:
Halottkultusz - kommunista vallásossággal
"Amikor
ez év nyarán Juríj Csarjakin történész Moszkvában azzal a
javaslattal állt elő, hogy Lenin bebalzsamozott tetemét távolítsák
el a mauzóleumból, és a szovjet állam alapítóját tisztes polgári
körülmények között temessék el, még a szabad-gondolkodók közül is
sokan felhördültek. Tették ezt annak ellenére, hogy bizonyított
tény: sem maga Lenin, sem pedig felesége Nagyesda Krupszkaja asszony
nem akarta, hogy ezen az óegyiptomi módon örökítsék meg a bolsevik
vezető emlékét."
|
|
|
|
|
|
|
Halottkultusz - kommunista vallásossággal
|
----------------------------------------- Köln, 1989. november 6. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - Amikor ez év nyarán Juríj Csarjakin történész Moszkvában azzal a javaslattal állt elő, hogy Lenin bebalzsamozott tetemét távolítsák el a mauzóleumból, és a szovjet állam alapítóját tisztes polgári körülmények között temessék el, még a szabad-gondolkodók közül is sokan felhördültek. Tették ezt annak ellenére, hogy bizonyított tény: sem maga Lenin, sem pedig felesége Nagyesda Krupszkaja asszony nem akarta, hogy ezen az óegyiptomi módon örökítsék meg a bolsevik vezető emlékét. Az ilyenfajta kultusz mindig is idegen volt a munkásmozgalomtól. Engels például úgy rendelkezett, hogy halála után hamvait a tengerbe kell szórni. - Oskar Kaiser írását olvassuk fel: - Larissza Liszjutkina szovjet szociológusnő a mauzóleum keletkezésének körülményeiről és a Lenin-kultusz mélyebb rétegeiről szólva különös paradoxonnak nevezi azt a körülményt, hogy a harciasan vallásellenes kommunista párt ezzel a temetkezési formával egy ókorian vallásos halottkultusznak vetette meg az alapját. Kiderül ez a korabeli megnyilatkozásokból is. 1924-ben, Lenin halála után sokan, köztük egyszerű szovjet polgárok is követelték, hogy a vezért nem szokványos mádon, hanem - úgymond - jelentőségéhez méltóan búcsúztassák. Bízzanak meg szakembereket azzal - hangzott egy akkori olvasói levél a Pravda hasábjain -, hogy Valgyimir Iljics tetemét különleges eljárással évezredekre tartósítsák. (folyt.)
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Halottkultusz - 1. folyt.
|
Egy másik olvasó, rostovi diák úgy vélekedett, hogy a temetés banális volna, ámde a tetem hosszú időre való tartósítása olyasmi, amire csak a kommunista párt képes. És egy harmadik, szenvedélyes hang: Iljics tetemének nem szabad eltűnnie a földben. Be kell őt balzsamozni, hogy a jövő korok munkásai láthassák a proletáriátus vezérét. És láthatták is. Büszke számadatok tanúsítják, hogy évente 2,5 millió ember rója le kegyeletét a Vörös téri márványpalotában, vagyis naponta mintegy 12 ezren állnak be "az első számú állami sorba" - ahogy a nép a mauzóleum előtti várakozókat nevezi. Larissza Lisztjutkina ezt az immár majdnem hét évtizedes halottkultuszt a szovjet idológia nélkülözhetetlen részének tartja. Igaz, a kommunista kegyelet későbbi megnyilvánulásai, így a bolgár Dimitrov és a vietnami Ho Si Minh szovjet segítséggel történt balzsamozása, valamint Sztálin 1961-es kiköltöztetése a meuzóleumból valamelyest csorbították a Lenin-síremlék presztizsét is. A Vörös téri zarándokhely azonban továbbra is valláspótlékként szolgál. Az archaikus halottisztelet mélyén a szociológusnő szerint az élettel, az emberi élet méltóságával szembeni megvetés rejlik. Lenin nem az egyetlen temetetlen halott, hiszen Magadanban a Szoloveckije-szigeten és másutt még ma is ezrével feküsznek névtelen tömegsírokban a nagy terror áldozatai. Az emberéleteket tömegesen kioltó birodalomnak szüksége volt a halhatatlanság szimbólumára. (folyt.)
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Halottkultusz - 2. folyt.
|
Lisztjutkina szerint mégsem volna helyes, ha a mauzóleumot egyetlen rendelettel megszüntetnék, részben mert a lakosság ezt egyelőre nem értené, részben pedig mert ez az építmény letagadhatatlan elemévé vált a szovjet-orosz történelemnek. Ám a kultuszt Lenin körül is le kell bontani. Talán eljön majd az idő - reménykedik a szociológusnő -, amikor ezt az intézményt a látogatók érzelmeinek megsértése nélkül egyszerűen múzeummá lehet átalakítani, és akkor - mondja Lisztjutkina - belépődíjat is lehet kérni, mint ahogyan Madame Tussaud panoptikumát sem tekinthetik meg ingyen a kiváncsiskodók. +++
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 96-7o-o73 Pannonhalma: Egyedül élő 72 éves öregasszony, aki nagyon sérelmezi azt, hogy a cigányok és a zsidók ellen pimasz módon .... szégyellem magamat Önök helyett. A Baló úr, amióta átvette a vezetést, rettenetesen egybe teszi az érdekes műsorokat.Úgy látszik, hogy csak a cigányok és a zsidók ellen megy ez a műsor, mert ha ez megy, akkor okvetlenül a másikon egy jó film megy.
- 8oo-6o3: Szeretném megkérdezni Önöktől, hogy az adón, a Kabhegyi adón suszterek, műszerészek vagy esetleg mérnökök dolgoznak, mert most már két hete elviselhetetlen a tv-nek a nézése.
- Nagy Józsefné IV. ker. Attila út 4.: Szeretnék érdeklődni végre, hogy hogyan lehet a Bumm-ba bejutni. Leszázalékolt nyugdíjas vagyok, szilveszter óta keresem Önöket. Augusztus 19-ikén egyszer jelentkeztek és nem hívtak vissza. Hétfőn itthon vagyok, szeretnék végre a telefonos játékba bekerülni, ha lehetséges."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|