Rendszerváltás és az MTI

	Bizalmi válság Margaret Thatcher módra 2.
Persze nem azért gyúrták vasból Anglia miniszterelnökét, hogy engedjen a zsarolásnak. Közeli munkatársának ,,árulása,,, megrázta, s mindent megtett visszatartása érdekében - nyilatkozta -, igaz, az fel se vetődött, hogy esetleg Walters menesztésével marasztalhatná Lawsont. No és ami a kollégáknak legalább ennyire fáj, eszébe sem jutott kikérni a kormánytagok véleményét. A The Independent cimű londoni lap munkatársa nem volt rest és elővette a kormány működési szabályzatát. Egyebek között azt találta benne, hogy a mindenkori kormány, élén a miniszterelnökkel köteles egységes nézetek kialakítására törekedni, és a tökéletes összhang látszatát kifelé is megőrizni. Emellett ha például egy-egy miniszter szaktanácsadót kiván alkalmazni,a miniszterelnöknek joga van vétót emelni a választott személy ellen. De ki szólhat bele abba, milyen tanácsadót foglalkoztat a kormányfő? - kérdezi a lap. Már a nyári kormányátalakítás is nagy felhördülést váltott ki. Akkor is felmerült a gyanu, hogy Thatcher sajátos Európa-politikája érdekében menesztett másként gondolkodó minisztereket, illetve hozta be a kormányba saját embereit. Egyiküket, John Majort, a júniusban külügyminiszterré előlépett addig ismeretlen fiatalembert most ismét érintette a változás: ő lett Lawson utóda a pénzügyi tárca élén. Való igaz, a nemzetközi politikában teljesen járatlan Major Thatcher bábja lehetett volna a külügyek élén; ám pénzügyekben szakértő, eredetileg ebben a minisztériumban ért el magas beosztást. Londoni megfigyelők úgy vélik, hogy Európa ügyekben a közeledést szoprgalmazó Sir Geoffrey Howe miniszterelnökhelyettes és Douglas Hurd, az új külügyminiszter számíthat Major támogatására. A három vezető kormánytag triumvirátusához pedig valószínüleg csatlakozik Kenneth Baker, a Konzervativ Párt elnöke. Kérdés, egy ilyen erős ,,négyek bandájával,, hogyan birkózik meg Thatcher. S ha igen, vagyis ha Anglia továbbra is elszigeteli magát, vajon nem únja-e meg a huzavonát az Európai Közösség? Mitterrand francia elnök utalt már erre, mondván: az EGK 11 taggal, vagyis Anglia nélkül is meglenne... A belpolitikai tét sem csekély. Vajon kellő arányban fognak-e a választók egy olyan pártra voksolni, amely saját soraiban sem képes egységes álláspontot kialakítani ilyen sorsdöntő ügyben? A Tory Párt vezető politikusai mindenesetre nem kivánják a dolgot a véletlenre bízni: szinte példátlan ahogyan nyilvánosan felszólították a miniszterelnököt, változtasson vezetési stilusán. Kimondatlanul ott van persze a ,,különben,, kezdetű mellékmondat. Bármilyen érdemek is fűződnek Thatcher több mint tízéves kormányzásához, a konzervativ politikusok nem szeretnék, ha hanyatló népszerüsége az egész pártot magával rántaná.+++ 1989. november 2., csütörtök 13:10
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »