Rendszerváltás és az MTI

	NATO, VSZ - képviselők tanácskozása (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. november 1. szerda (MTI-TUD) - A sajtó részéről élénk érdeklődés, a rendezők oldaláról pedig gazdag program várta három kelet-európai ország parlamenti küldötteit az észak-atlanti közgyűlés tagjaival együtt megrendezett első közös ülésszakukon az NSZK-ban. A bonni találkozóra a magyar, a lengyel és a csehszlovák küldöttségét az észak-atlanti közgyűlés kelet-európai albizottsága hívta meg. Magyarországot Gyuricza László, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Gyarmati István szakértő, a bécsi leszerelési tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség helyettes vezetője, és Kovács László, az országgyűlés külügyi főosztályának helyettes vezetője képviseli. A lengyel küldöttséget Jerzy Golaczynski, a szejm honvédelmi bizottságának elnöke, a csehszlovák delegációt pedig Bohuslav Kucera, a prágai törvényhozás alelnöke vezeti. A megnyitó ülésen Rita Süssmuth asszony, a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnöknője reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi kedvező nemzetközi fejlődés elvezethet a tartós és igazságos európai rend megalapozásához, a német megosztottság meghaladásához. Szerinte a kelet-európai albizottság ezzel a rendezvénnyel is fontos összekötőkapocs szerepét tölti be Kelet és Nyugat között. Patrick Duffynak, az észak-atlanti közgyűlés elnökének üdvözlő szavai után Dieter Castrup, az NSZK külügyi hivatalának politikai igazgatója kifejtette, hogy napjainkban már nem alkalmas a valós helyzet érzékeltetésére a ,,keleti tömb,, kifejezés. Emlékeztetett arra, hogy Helmut Kohl kancellár küszöbönálló lengyelországi, majd magyarországi, nemkülönben Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter tervezett moszkvai látogatása egyértelműen mutatja az NSZK keleti politikájának súlypontjait, a Keleten kibontakozott reformfolyamatok támogatásának törekvését. Klaus Francke nyugatnémet CDU-képviselő teljességgel elfogadhatatlannak minősítette, hogy Csehszlovákiában most is rendőri erőszakkal vernek szét tüntetéseket, elnyomják a szabad véleménynyilvánítást, üldöznek olyan polgárjogi személyiségeket, mint például Vaclav Havel cseh drámaíró. Mindez akadálya az együttműködés elmélyítésének - mondta. Bohuslav Kucera csak közvetve válaszolt a Vencel téri megmozdulás erőszakos elfojtása miatt országa kormányzatát ért bírálatokra, és azt fejtegette, hogy a nyugati tájékoztatási eszközök eltúlozták a dolgokat. (folyt.) 1989. november 1., szerda 13:51
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »