|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Szociáldemokrata Párt felhívása
"Baloldali pártot akarunk. Sorainkba várjuk a munkásokat,
értelmiségieket, dolgozókat nyugdíjasokat, az elesetteket és
gondoskodásra szorulókat, a kisvállalkozókat és parasztokat, azaz a
társadalmunk többségét."
SZER, Világhíradó:
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
"Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra
összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az
EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan
jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az
egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez
nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig.
Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető
játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még
világosabb ez."
|
|
|
|
|
|
|
- Emlékező kommentár - 2. folyt.
|
Egy pillanatra sem hagyhatók figyelmen kívül Magyarország szerződésekben rögzített kötelmei, a tagság a KGST-ben és a Varsói Szerződésben. Aki nem így gondolná, az a jövő magyar nemzedékek esélyeit tenné kockára. Ha - amint hisszük - csakugyan történelmi fordulóponthoz érkezett Kelet-Európa, benne Magyarország, akkor felesleges a túlzott sietség, nem szabad kockáztatni a már elért eredményeket. Az átalakulásnak továbbra is fokozatosnak kell lennie, és nem mindegy, hogy merre, hová vezet az átalakulás. A rengeteg, tiszta csengésű demokratikus hangba időnként disszonáns politikai zajok is keverednek. Az 1948 utáni 40 esztendő elmarasztalása nem jelent felmentést, igazolást azok számára, akik 1945-ig vezették ezt az országot - tudjuk, hogy hova. A nemzeti valóban patrióta legyen, a keresztény valóban krisztusi. Magyarországnak, a magyar népnek most újra van tekintélye a nagyvilágban, akárcsak 56-ban. Rokonszenveznek velünk, figyelnek ránk. De a sorsunk mégiscsak a magunk kezében van, és végsőfokon csak magunkra számíthatunk. 56 is erre figyelmeztet. Össze kell tehát fognia minden magyarnak, aki a haza érdekét személyi és pártérdekek fölé helyezi, ahogy 56-ban is történt. A felemelkedés útja hosszú lesz és nehéz, de a végére érünk. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"November 5-én zászlódíszben várta Tarpa a Kisgazdapárt vezető politikusait. Tizenkét óra negyvenöt perckor a Tarpa gulácsi faluvégnél díszmagyarba öltözött lovasok fogadták Vörös Vincét, Torgyán Józsefet és engem, akik az utat a művelődési házig tarpai parasztszekereken tették meg. Személyesen engem hívtak meg előadónak, ám én kötelességemnek éreztem, hogy meghívjam a párt elnökét is, Vörös Vincét. Határozottan örült a meghívásnak, de volt egy javaslata. - Ne menjünk azzal a lehasznált Skodával Imre, itt van a Torgyán, akinek van Opelja, szívesen visz le bennünket Tarpára. - mondotta Miért ellenkeztem volna? Elvégre úgy hírlett, hogy Torgyán József jól vezeti a gépkocsiját."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|