Rendszerváltás és az MTI

	Kokain - Szovjetunió (2.rész)
Alan Garcia Pérez szerint az illegális forgalmazás megfékezésére irányuló Bush-terv sok kivánnivalót hagy maga után. Carlos Saul Menem argentín elnök szerint a kábítószer veszélyezteti a regionális biztonságot és a demokráciát is. Virgilio Barco Vargas kolumbiai elnök indítványozta, szenteljenek külön ENSZ-ülésszakot a narkó elleni harc kérdéseinek, s a Biztonsági Tanács is tűzze napirendjére a kokain-kereskedelem nemzetközi biztonsági összefüggéseinek megvitatását. José Sarney brazil államfő támogatásáról biztosította Kolumbia harcát a narkóterrorizmus ellen, és felajánlotta országa segítségét. Julio Maria Sanguinetti uruguayi államfő szerint a koka elleni küzdelem nem vonhatja maga után a szegény országok még nagyobb elszegényedését. Amíg a kávé és más latin-amerikai alapanyagok ára csökken, aligha lehet arra számítani, hogy a kokaültetvényesek felhagynának a koka termesztésével - vélekedett. A riói csoport icai politikai egyeztető tanácskozásán megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Szovjetunióban és más szocialista országokban végbemenő demokratizálódási folyamatra, és ezzel szoros összefüggésben a kelet-nyugati kapcsolatrendszerben tapasztalható gyökeres átalakulásra. Egyöntetűen úgy értékelték, hogy Latin-Amerikanak sokkal jobban lépést kellene tartania a nagy horderejű változásokkal, és jobban integrálódnia kellene egymással és a világgazdasággal, különben ,,lemarad a vonatról,,. Barco elnök szerint eljött az ideje, hogy Latin-Amerika újraértékelje helyzetét, összefüggésben a világban végbemenő átalakulással. Sanguinetti szerint a latin-amerikai kultúrának ki kell egészülnie a korszerűség követelményével. Sarney javasolta, hogy Kubának újból biztosítsanak helyet az amerikai államok szervezetében. Támogatásáról biztosította Argentína törekvését a Falkland-szigetek (Malvinas) feletti szuverenitás helyreállítására. Carlos Andres Pérez venezuelai elnök javasolta, hogy a katonai diktatúra miatt zárják ki Panamát a riói csoportból, ne csak felfüggesszék tagságát. Panamával szemben méltatta a Chilében kibontakozó demokratizálódást. Ugyanakkor védelmébe vette a csatorna Panamának való visszaadásáról rendelkező Carter-Torrijos megállapodást, és elutasította a külső katonai beavatkozás gondolatát. A latin-amerikai adósságproblémáról vallott nézeteik merőben különböztek egymástól. Háttérbe szorult a közös kiútkeresés és előtérbe került a hitelezőkkel történő kétoldalú egyezkedés szemlélete. Ennek előhírnöke Mexikó és Argentína volt. +++ 1989. október 12., csütörtök 07:56
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »