|
|
|
|
Az igazsóg órája Berlinben (2. rész)
|
Hogy Gerlach éppen a törvényhozás legmagasabb méltóságát szemelte ki magának, annak alapos erőfelmérés, illetve előrelátás lehet az oka. Tíz nappal ezelőtt sokan - és nem csak az LDPD soraiból - őt szerették volna versenyben látni Egon Krenz-cel az Államtanács elnöki funkciójáért. Gerlach azonban kitért az erőpróba elől. Nyilván érezte, hogy a k k o r még csak saját pártja 52 képviselőjére számíthatott volna bizonyosan a Népi Kamarában, az 500 honatya - köztük 127 NSZEP-tag és 61 FDGB-képviselő - többsége nyilván Krenzre voksolt volna. A liberális vezér szeme előtt most már alighanem egy olyan, valóban demokratikus német köztársaság képe lebeg, amelyben fokozatosan csökken a kommunista párt nyomasztó politikai túlsúlya (lásd Lengyelország és Magyarország példáját), ezzel párhuzamosan pedig előtérbe kerülnek a korábban inkább csak vegetáló pártok, és jelentőséget nyernek a hagyományos demokráciákban tekintélyt jelentő posztok, így a parlamenti házelnöké is. Az sem kizárt, hogy Gerlach még előbbre tekint, és a Népi Kamara elnökének bársonyszékét csupán ugródeszkának tekinti egy magasabb közjogi méltóság, a köztársasági elnöki tisztség eléréséhez. A berlini újságokban és az évfordulós filmanyagokban októberben visszatérő látvány volt az ősz hajú, barátságos mosolyú Wilhelm Pieck, ezzel a kísérőszöveggel: íme, az NDK első elnöke. Pieck halála után, Ulbricht országlása alatt vezették be a kollektív államfői testületet, az Államtanácsot. Lehet, hogy a lengyel és a magyar minta alapján az NDK-ban is megszámláltattak ennek az intézménynek a napjai, s belátható időn belül Manfred Gerlach lesz a köztársaság második elnöke? A jelenlegi belpolitikai forrongást látva, ez könnyen elképzelhető... Dorogman László (Berlin), MTI-Panoráma +++
1989. november 3., péntek 16:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 335-885 Márton Józsefné: Nézem a kettes műsort és az valami rettenetes, hogy mit adnak elő ott és milyen szöveggel, hát nem elég mélyre süllyedt az ország? És akkor még a nagy nyilvánosság előtt ilyen kifejezéseket használnak, hát teljesen fel vagyok háborodva. Teljesen ledegradálják az országot.
- A mai Hárman egy témáról már megint mellébeszélnek, hogy az állam a vagyont nem kezelte jól. Már ki kell mondani végre, hogy az állam az MSZMP volt. Ezt a vagyont nemhogy nem kezelte jól, hanem nagyon ügyes jogászok által úgy eldugta, ahogy csak lehetett. Ez egyetlen módon lehet tisztességesen: mindent vissza a kormánynak, és amikor minden vissza van adva, akkor felértékelni és akkor lehet csinálni vele valamit. Itt csak hamukálni lehet és mindenki fél. Anyagilag, erkölcsileg, puskáktól és minden. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|