|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
|
A csehszlovák-magyar vita
|
------------------------- London, 1989. november 2. (BBC, Panoráma) - Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter a nagymarosi vízi erőmű kapcsán folyó csehszlovák-magyar vita nemzetközi jogi hátteréről kérdezte meg dr. Valki Lászlót, a nemzetközi jog professzorát, a magyar kormány tanácsadó testületének tagját. - A magyar kormány tulajdonképpen szerződésmódosítást javasol, a csehszlovák kormány mondja azt, hogy a magyar parlament döntése nem más, mint a kétoldalú államközi egyezmény egyoldalú felbontása. Ez nem állja meg a helyét. Mi egyszerűen csak arról beszélünk, hogy az 1977. évi szerződésben meghatározott építkezési munkálatoknak egy részét nem hajtjuk végre, tekintettel arra, hogy az súlyos környezeti károkat okozna. A másik részével kapcsolatban pedig azt mondjuk, hogy készek vagyunk kötelezettségeink teljesítésére, ha biztosítják a környezetvédelmi feltételeket. - Az álláspontok tehát jelentősen eltérnek. Mégis ki döntheti el, hogy módosításról vagy szerződésszegésről van szó? - Az 1977. évi államközi szerződés azt mondja ki, hogy a kormánybiztosoknak kell tárgyalniuk erről. Ha ők nem jutnak megegyezésre, akkor a két állam kormányzatának kell megegyezésre jutni. Magyarul tehát kétoldalú tárgyalásokat ír elő bármilyen szerződésjogi vitával kapcsolatban. Amennyiben a csehszlovák fél a módosítással nem hajlandó - és ő erre valóban nem kötelezhető -, akkor jogvita keletkezik, mert a magyar kormány megítélésem szerint teljesen indokoltan hivatkozik több nemzetközi jogi okra, amely miatt akár egyoldalú lépések is tehetők. Így például a nemzetközi környezetvédelmi jogra, továbbá arra a szükséghelyzetre, amely akkor alakul ki, ha az erőművet az eredeti tervek szerint megépítenék. (folyt.)
1989. november 2., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|