 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ kecskeméti szervezetének állásfoglalása
"Minden jogállam alapvető pillére
a független bírói testület. A jövőben bíró egyetlen pártnak sem
lehet tagja. Ehhez képest a közelmúltban két olyan személyt
választottak meg bírónak, és osztottak be a Bács-Kiskun Megyei
Bírósághoz, akik évekig az MSZMP magas beosztású politikai
munkatársai voltak (megyei titkár illetve városi első titkár)."
Izraeli Rádió, Esti híradó:
Bevonulók Izraelben
"Ezekben a napokban vonulnak be a 18 éves lányok és fiúk, új
évjárat kezdi meg szolgálatát a hadseregben. Néhány nappal a
bevonulás előtt a hadsereg rádiója - mert Izraelben ilyen adó is
van, szeretném megjegyezni hogy igen népszerű, jó műsorokat sugárzó
adó, magam is gyakran hallgatom - műsort sugárzott a bevonuló
katonáknak. Olyan műsort, amely előtt közlik a studió telefonszámát,
s akinek kérdése van, az telefonon felteszi, és azonnal kap alapos,
minden szempontra kiterjedő választ. Hogy kitől? A különböző
fegyvernemek főtisztjeitől."
|
|
|
|
|
|
 |
Bős-Nagymaros - Rudé Právo, Prace (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. november 1. szerda (MTI-tud) - ,,A nagymarosi munkálatokat véglegesen leállító parlamenti döntéssel Magyarország gyakorlatilag visszalépett a vízlépcsőről 1977-ben kötött csehszlovák-magyar szerződéstől,, - írta szerdán a Rudé Právo. A lap szerint a döntés célja az, hogy lehetetlenné váljon a bősi erőmű csúcsra járatása.
A parlamenti vitában a létesítmény ellenzőinek a szava volt a
meghatározó, és Csehszlovákia-ellenes megnyilatkozások is
elhangzottak - jegyezte meg az újság.
A Rudé Právo budapesti tudósítója részletesen beszámolt a magyar
parlament bős-nagymarosi vitájáról és a meghozott döntésről. A lap
szerint Magyarország gyakorlatilag elállt az 1977-es
kormányszerződéstől, és a lépésnek az a célja, hogy lehetetlenné
váljon a bősi erőmű csúcsra járatása. A nagymarosi szakasz
építésének teljes és végleges leállítása ,,a leghatékonyabb műszaki
intézkedés,, arra, hogy lehetetlenné tegyék a bősi erőmű csúcsra
járatását - írta az újság, megemlítve: ez volt Németh Miklós és
Udvari László javaslatának a lényege. A lap azt is megjegyezte: ,,a
magyar miniszterelnök az ökológiai kényszerhelyzettel indokolta a
kormányjavaslatot, elutasítva, hogy annak politikai motivációi
lennének,,.
Az újság Udvari László kormánybiztos előterjesztéséből azt
emelte ki, hogy Csehszlovákia nem fogadta el a magyar
kompromisszumos javaslatokat, ezért nincs jogi alapja kártérítési
igényének. A Rudé Právo szerint a vitában domináns volt a
létesítmény ellenzőinek a szava, akik ,,a döntés politikai
aspektusait hangsúlyozták,,.
Az újság megjegyezte, hogy az illetékes parlamenti bizottság
elnöke, Berdár Gyula felsorolta a létesítmény elleni magyarországi
akciókat, de nem tett említést a vízlépcsőrendszer teljes felépítése
melletti akciókról. Idézte Berdár Gyula felszólalásából azt, hogy a
beruházás kezdettől fogva téves politikai döntés volt.
A Rudé Právo azt írta, hogy a vízlépcsőt ellenző parlamenti
csoport képviseletében felszólaló Zsigmond Attila ,,Csehszlovákiát
sértegette,,, amikor azt mondta, hogy a létesítmény a két ország
közötti látszólagos baráti kapcsolatok szülötte, de valójában
ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. (folyt.)
1989. november 1., szerda 12:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|