|
|
|
|
Nemzetiségi ellentétek a szovjet hadseregben
|
-------------------------------------------- London, 1989. november 1. (BBC, Panoráma) - Miközben a szovjet fővárosba egymás után érkeznek a hírek arról, hogy több köztársaságban kampány indult a szovjet hadsereg jelenlegi formájában való kötelező katonai szolgálat ellen, az angol rádió orosz nyelvű szolgálatának munkatársa, Ten Huwell beszámol arról: milyen követelésekről van szó, és milyen kilátások vannak ezeknek a követeléseknek a teljesítésére? - Egyes szovjet köztársaságokban a besorozandó újoncok megtagadják a szolgálatot, amennyiben azt nem teljesíthetik saját köztársaságukban. A besorozás elleni kampány Grúziában a leghevesebb. Az elmúlt napokban nagy tüntetések voltak Tbilisziben, melyeken külön grúz katonaság felállítását követelték. Ugyanakkor a Lett Köztársaságban az ősszel behívott fiatalok közül sokan megtagadják a szolgálatot. A TASZSZ jelentése szerint az 1949-es genfi egyezményre hivatkoznak, mely kizártnak nyilvánít egy megszálló hadseregben teljesítendő katonai szolgálatot. Minden balti és közép-átzsiai népfront programjában szerepel a követelés, hogy joguk legyen a katonáknak saját köztársaságukban, illetve saját térségükben maradni katonai szolgálatuk alatt. E követelést azonban az utóbbi időben még nagyobb hévvel hangoztatják. Mégpedig azért, mert egyre nagyobb a meggyőződés, hogy a nem orosz katonákra a hadseregben hátrányos megkülönböztetés, sőt tettleges bántalmazás is vár. Tavasszal nem hivatalos grúz csoportok szerint több grúz újonc rejtélyes körülmények között életét vesztette. Grúziában széltében-hosszában rebesgetik, hogy orosz bajtársaik bosszulták meg magukat rajtuk. Végtére is a szovjet hadsereg váltig azt állítja, hogy az április 9-iki összecsapásokat, melyekenek 19 áldozata volt, grúz nacionalisták robbantották ki. (foylt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
|
|
- Nemzetiségi ellentétek a hadseregben - 1. folyt.
|
A szóbanforgó kampány szempontjából nem is az a legfontosabb így volt-e, s ha igen, a hadsereg megakadályozhatja-e hasonló esetek megismétlődését, hanem az, hogy több nem orosz lakosságú köztársaságban arra a meggyőződésre jutottak, hogy a jelenlegi szojvet hadsereg egyszerűen nem biztonságos hely fiaik számára. Végső fokon pedig a hadsereg csak a helyi rendőrség és a helyi polgári hatóságok révén hajthatja végre a besorozásokat. Ezt egyes köztársaságokban nem szívesen adják meg. A hadsereg már fel is panaszolta tehetetlenségét Grúziában a tavaszi besorozásnál, meg is ígérték, hogy a házasemberek saját köztársaságukban teljesíthetik a katonai szolgálatot, és elhalasztották több száz újonc besorozását, akik éhségsztrájkot kezdtek minden grúz újonc azonos jogainak követelésére. A tábornoki kar azonban következetesen visszautasítja az ötvenes évekig érvényben lévő területi elven alapuló hadsereghez való visszatérést azzal érvelve, hogy ez a hadsereg szovjet hazafiságon és nemzetköziségen alapuló szent elveibe ütközne. Az ellenzés ezzel szemben persze az, hogy a nemzeti ellentétek kiújulásának idején a vegyes nemzeti hadsereg, ugyancsak ártalmasnak bizonyulhat a csapatszellemre. Az egyik lehetséges megoldás egy hivatásos katonákból álló hadsereg lenne, melynek tagjai hajlandóak bárhol szolgálni. Ebben viszont az a kockázat, hogy kizárólag oroszok és más szlávok csatlakoznának - ez pedig csak fokozná a kisebb köztársaságok bizalmatlanságát a hadseregben. +++
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|