|
|
|
|
A demokrácia szavazólapja 2.
|
A közjogi köntösben megjelenő, de politikai jelentőségét tekintve nagy horderejű kérdések meggyőzően bizonyították a honatyák számára az Alkotmánybíróság felállításának szükségességét, ám ennek hiányában a törvényalkotóknak saját jogértelmezésükre kellett hagyatkozniuk. Döntésük azonban jó kompromisszumnak látszik. Az Országgyűlés nem fogalmazta át a négy kérdést, de annak ódiumát sem vállalta, hogy az állampolgárok tájékozatlanok maradjanak, hogy ne ismerjék meg a népszavazás eredményének lehetséges következményeit. Úgy ítélték meg: a többség nincs tisztában azzal, hogy ha az Országgyűlési választások után kerülne sor az elnökválasztásra, akkor az állampolgárok közvetlenül már nem is választhatnának elnököt. A törvény előírása szerint ugyanis erre az Országgyűlés a jogosult. Magyarán a népszavazás sajátos csapdája az, hogy a köztársasági elnökválasztást épp a népszavazás teszi kockára. A kérdés alá ezért került a következő magyarázó szöveg: "Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a Köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg" A parlament tehát úgy döntött, november 26-ra kitűzte a népszavazást. Ezzel a nép először jutott olyan helyzetbe, hogy közvetlenül mondhat véleményt az őt érintő fontos politikai, közjogi kérdésekről. A lakosság azonban akár igennel, akár nemmel válaszol november utolsó vasárnapján a feltett négy kérdésre, úgy gondoljuk, mindenképpen a demokratikus magyar jogállamra szavaz. Annak új, sarkalatos törvényeinkben testet öltő játékszabályaira, kialakulóban lévő alkotmányos garanciáira. Ennek felismerése emeli igazából magasan a pártpolitikai megfontolások fölé a novemberi referendumot. (MTI-Press) kl/pé B.L.
1989. november 1., szerda 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|