|
|
 |
|
 |
Parlament - második nap (34. rész)
|
A nagymarosi gátat ellenző képviselők csoportja elsősorban a
határozati javaslattal kapcsolatban tett észrevételt - mondta a
képviselő. A továbbiakban kijelentette: egyetértéssel fogadták, hogy
a határozati javaslatból kimaradt egy mondat, miszerint a
Minisztertanács a vízlépcsőrendszer ökológiai szempontú
újraértékelését elvégezte - ez ugyanis lehetetlen, ha a szakértők
minimálisan három, maximálisan öt évi vizsgálati időt javasolnak. A
csoport sokkal határozottabb, egyértelmű megfogalmazást igényel két
kérdésben. Először: a nagymarosi építkezés végleges leállítását, az
építkezés teljes elhagyásának szándékát ki kell nyilvánítani.
Másodszor: az a véleményük, hogy a Dunakiliti-Hrusovo-Bős további
építését három-öt évre fel kell függeszteni, hogy az érintett
tudományok valóban vizsgálatokon alapuló döntési alternatívákat
adhassanak, s a kockázati tényezők értékelhetők legyenek. Addig
azonban semmiféle üzemeltetést nem támogat a csoport. Ugyanakkor
mindazon településeken, amelyeken az infrastrukturális fejlesztések
évtizedeken át szándékosan elmaradtak, a fejlesztéseket - beleértve
a szennyvíztisztítást és az árvízvédelmet - függetlenül a
vízlépcsőtől, pótolni kell.
Végezetül a képviselő ismertette a csoport határozati javaslatát
a Bős-Nagymarosi Vízlépcső munkálatairól.
Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Ganz Villamossági Művek
-----------
központi forgácsoló gyáregységének vezetője - aki ugyancsak tagja a
gátellenző csoportnak - méltatta a kormány májusi döntésének
jelentőségét. Mint mondotta: a gát építésének felfüggesztéséről
szóló határozat felülmúlta a hazai ,,zöldek,, akkori legmerészebb
elképzeléseit. A képviselő leszögezte: nem szabad a tározótavat
feltölteni addig, ameddig nem tudjuk biztosan, hogy lesznek-e
komolyabb károsodások. Ha a legkisebb esélye van annak, hogy
pótolhatatlanul elveszíthetünk valamit, akkor ehhez a Parlament nem
adhatja hozzájárulását. Véleménye szerint a kormány is ezt tartotta
szem előtt, amikor meghozta döntését, illetve tárgyalásokat kezdett
Csehszlovákiával. Sajnálatos azonban, hogy északi szomszédunk
szerződésszegésnek minősíti a legkisebb lépésünket is, s még mindig
nem mondott le a nagymarosi gát megépítéséről, holott elismeri, hogy
a csúcsüzem ökológiai károkat okoz. Annak a véleményének adott
hangot a képviselő, hogy a két ország közötti konfliktusokat
alapvetően nem a bős-nagymarosi erőmű, hanem a Magyarországon
végbement társadalmi változások, valamint a kormány megváltozott
politikája okozza. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|