|
|
|
|
Az országos rendőrfőkapitány nyilatkozata (1. rész)
|
1989. november 1., szerda - A bűncselekmények számának rohamos növekedéséről, az amnesztiáról, a fegyverviselési engedélyek felülvizsgálatáról és néhány más témáról nyilatkozott Túrós András belügyminiszter-helyettes, országos rendőr főkapitány Wágner Tamásnak, az MTI munkatársának. Közölte, hogy az első háromnegyed évben 152 ezer bűncselekmény vált ismertté, 27 ezerrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legjobban a vagyon elleni bűncselekmények száma emelkedett, összesen 107 ezer ilyen eset történt, 25 ezerrel több, mint tavaly.
Túrós András rámutatott: eddig még sosem fordult elő, hogy egyidejűleg valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedjen a bűncselekmények száma. Most pedig jelentősen nőtt Győr-Sopron, Vas, Csongrád, Fejér és Somogy megyében - 31-33 százalékkal -, a legkisebb növekedés Békés, Veszprém, Szolnok, Komárom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 10-12 százalékos. A fővárosban ismertté vált bűncselekmények száma megközelítette a 45 ezret, ez 24 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Mint mondta, elfogadhatatlanul alacsony a 35 százalékos felderítési eredményesség, 68 ezer esetben pedig nem sikerült a tettest felderíteni. Ha ez így folytatódik tovább, akkor könnyen drámaivá válhat a bűnözési helyzet Magyarországon. Az idén várhatóan 200 ezer fölött lesz a bűncselekmények száma. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a részleges amnesztia törvényről, elmondta: senkinek sem kell tartania attól, hogy veszélyes bűnözők szabadulnak ki a börtönből, mert rájuk ez a rendelet nem vonatkozik. Várhatóan mintegy 900-1000-en jönnek ki a börtönből, nagy többségüket gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt ítélték el. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a gondatlan elkövetők nagyon ritkán vétenek újból. Az időskorú szabadulók pedig életkoruk miatt aligha vállalkoznak újabb bűncselekményre. Várhatóan mintegy 5 ezren részesülnek eljárási kegyelemben; a jelenleg ellenük folyamatban lévő büntető eljárás megszűntetéséről van szó. Elmondta azt is, hogy a Belügyminisztérium szerint indokolt lett volna kiterjeszteni az amnesztiát azokra is, akik vám- és deviza bűncselekményt követtek el, mert jelentős jogszabályi változások történtek ezen a téren. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 22:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az országos rendőr főkapitány nyilatkozata (2. rész)
|
A fegyverviselési engedélyek felülvizsgálatára vonatkozó kérdésre Túrós András elmondta, hogy mintegy húszezren rendelkeznek önvédelmi fegyverrel, közülük 11 ezren a fegyveres erők tagjai. Eddig belső belügyi jogszabály sorolta fel, hogy kik kaphatnak önvédelmi fegyvert. Így jutottak hozzá többek között az MSZMP függetlenített vezetői üzemi titkároktól felfelé, valamint a KISZ vezetői is. Jelenleg 736 volt MSZMP funkcionáriusnál, 2527 vezető állami alkalmazottnál, sok gazdasági egység vezetőjénél van még fegyver, amelyeknek viselési engedélyét folyamatosan felülvizsgálják, július 1-je óta egyébként újabb engedélyt nem adnak ki. Készül a lőfegyverekről szóló törvény, amelynek tervezetét várhatóan decemberben vagy januárban terjesztik a Minisztertanács elé. Mint mondta, ez már sokkal szűkebb körben engedi meg a fegyverviselést; rövid időn belül 3-5 ezerrel csökkenhet a fegyverviselési engedélyek száma. Túrós András elmondta azt is, hogy a 30 ezer rendőr tiszthelyettes és tiszt - közül 30-35, illetve 60-70 százalék volt az MSZMP tagja, ma azonban a párttagok létszáma százalékban szinte ki sem fejezhető. Az első információk szerint talán százan léptek be az MSZP-be. A többiek párton kívüliként dolgoznak tovább. A rendőri állomány tudomásul vette a változásokat, megértette a többpártrendszer fontosságát. Néhány napon belül elkészül az új szolgálati szabályzat, amely már párt- és ideológiamentes lesz. Szólt arról is, hogy a rendőrség továbbra is létszámhiánnyal küzd, jelenleg mintegy 1500 betöltetlen állás van, miközben a munka folyamatosan növekszik; míg korábban 18 ezer ügy volt egyidőben folyamatban, mostanában már 30 ezer. A rendőrség számára nem kis gondot jelent a bűntetőeljárási törvény módosítása, amellyel ugyan növekedett a törvényesség garanciája, de ez rengeteg többletfeladatot jelent. Az előzetes letartóztatás ugyanis a bíróság hatáskörébe került, azaz minden egyes őrizetbe vett személyt, akit letartóztatásba kíván helyezni a rendőrség, a bíró elé kell kísérni. Ugyancsak hatalmas feladatot jelent, hogy valamennyi tanú kihallgatására ügyvédet kell hívni, ez évente több mint egymillió értesítés kiküldését jelenti. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 22:42
|
Vissza »
|
|
Az országos rendőr főkapitány nyilatkozata (3. rész)
|
A napokban - mint ismeretes - új főkapitányt neveztek ki Hajdú-Bihar, Csongrád, Győr-Sopron, Somogy és Tolna megyében, valamint Budapesten is. Ezzel kapcsolatban a miniszterhelyettes elmondta, hogy az eddigi főkapitányok valamennyien túl voltak a nyugdíjkorhatáron, és a személycseréknek nincs sem politikai, sem szakmai oka. Ugyanakkor összefüggenek a minisztérium fiatalítási törekvésével, - az újonnan kinevezettek valamennyien 35-45 évesek - azzal, hogy a rendőrségen belüli reformhoz új arcok, új vezetők kellenek. Ezért a közeljövőben Heves és Komárom megyékben is új főkapitányt neveznek ki. Túrós András végezetül elmondta, hogy a napokban a franciaországi Lyonban, az Interpol központjában tárgyalt a szervezet főtitkárával. Nagy megtiszteltetés az Interpolnak az a kezdeményezése, hogy a november végi közgyűlésen a magyar rendőrség a Nemzetközi Rendőri és Bűnügyi Szervezet végrehajtó bizottságába küldöttet delegálhat. A testület ugyanis mindössze 9 tagú, miközben a nemzetközi szervezethez 147 tagország tartozik. A tárgyalásokon szóba került az is, hogy 1991-ben vagy 1992-ben Budapest adna otthont az Interpol közgyűlésének. (MTI)
1989. október 31., kedd 22:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|