|
|
|
|
- Pozsgay elnöki esélyei - 2. folyt.
|
- Én úgy nevezném: Pozsgay emelkedése és hanyatlása. Nekem az az érzésem, hogy a hanyatló szakasz most kezdődik. Pozsgay emelkedésének a titka - és ez Pozsgay érdeme -, hogy az ő korábbi fellépése a párton belül volt, a hatalmon belül. Pozsgay volt az, aki a diktatorikus hatalmat a párton belül felszámolta, vagy legalábbis nagy érdeme volt benne, nagyon fontos szerepe volt benne. A szerepek azonban leegyszerűsödtek. Pozsgay volt az, aki kimondta még januárban, igenis népfelkelés volt ötvenhatban, s hogy igenis, a pluralista választást meg kell tartani, a párt vezető szerepét meg kell szüntetni, és a bajkeverőkkel szemben diadalmaskodott. Ez most lezárult. Mostmár egy új helyzet van, és ez egyáltalán nem egyértelmű. - Hadd tegyem még hozzá, hogy mi a pártnak a súlya? A Magyar Szocialista Párt nagyon furcsa helyzetben van. Ugyanis nincs tagsága. Sőt, nincs valódi politikai és gazdasági programja, ami egy újjászülető pártnál mondjuk nem szerencsés. Egy kormányzó pártnál viszont, amíg a kormányt bírja, az baj. Méghozzá olyan baj, aminek az egész ország látja a kárát. - Térjünk vissza erre a sokat emlegetett népszavazásra. Igazában itt arról van szó, hogy az MSZP Pozsgayt azért mégiscsak adunak érzi, és gondolom, ezért forszírozzák a népszavazást, mert Poszgay népszerűbb, mint a párt, amely mögötte áll. A párt, amely a parlamenti választáson valószínűleg viszonylag gyengén szerepel, arra számít, hogy a jelöltje az elnökválasztáson ennél sokkal sikeresebb lesz. (folyt.)
1989. október 26., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|