|
|
 |
|
 |
- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 3. folyt.
|
Ezzel szemben, hogyha egy népszavazás dönt így, akkor ennek a
megváltoztatása - legalábbis morálisan - sokkal nehezebb. Ezért
gondoljuk azt, hogy nem intézte el a parlament az ügyet azzal, hogy
megszavazta, amit feltehetőleg a népszavazás meg fog szavazni. Azt
akarjuk - hogyha a dolog már idáig jutott -, hogy ezekben a
kérdésekben igenis legyen népszavazás, legyen népi döntés, döntsön
az egész társadalom. Szóval sokkal nagyobb súlyú ez a döntés így és
egyszerűen nincs törvényes, alkotmányos alapja annak, hogy ezt a
népszavazási kérelmet elutasítsák.
- Na már most, ez viszont hozza magától értetődően a következő
kérdést, azt, hogy: az MSZMP nevéből kivettek egy M-betűt - a kettő
közül az egyiket - az jelenti-e valóban azt, hogy egy új párttal
állunk szemben? Hogy azok az emberek, akik mostanáig az MSZMP-t
vezették, egyik pillanatról a másikra megváltozott világnézettel egy
megváltozott pártot irányítanak?
- Nem. A pártkongresszus nem szüntette meg a pártnak, a
jelenlegi kormányzó pártnak az állampárt jellegét. Egy kompromisszum
született a pártapparátus és a pártnak a reformértelmisége, vagy
reformvezetői között. A pártapparátus elfogadta azt, hogy a
reformszöveg lett most az aktuális szöveg, tehát hogy hozzá kell
szoknia ahhoz, hogy a többpártrendszer viszonyai között kell
léteznie. A reformvezetés, vagy reformszárny, viszont bevette az
apparátust a maga soraiba. Tulajdonképpen egy ilyen kiegyezés
történt a pártapparátus és a reformszárny között. Ez a lényege a
pártkongresszusnak.
Ugyanakkor történt valami, amivel azt hiszem a pártkongresszus
alatt nem számoltak, nevezetesen, és ez is a népszavazás
követelésnek az eredménye, hogy a parlament megszavazta, hogy a
pártok nem működhetnek munkahelyeken. Ezzel voltaképpen a kormányzó
pártnak egy döntő bázisa szűnik meg, ha ezt a törvényt végrehajtják,
hogyha a pártszervezetek tényleg kivonulnak a munkahelyekről.
(folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|