Rendszerváltás és az MTI

	Az Országyűlés kulturális bizottságának ülése (3. rész)
A képviselők a szünet után a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. E kérdésekről különösebb vita nem bontakozott ki, mert az eddig napvilágot látott tények jelezték, hogy rendkívül időszerű, humánus törvény van születőben, azt az eddigi fórumokon szinte mindenütt felső fokon méltatták. A kulturális bizottság is úgy foglalt állást, hogy ilyen nyugodt lelkiismerettel még egyszer sem támogatott törvényjavaslatokat. A testület tagjait Túrós András belügyminiszter-helyettes tájékoztatta a tervezetekről, s előadása oly meggyőző volt, hogy ha lettek volna kételyek, azokat is minden bizonnyal eloszlatta volna bevezetőjében. Túrós András felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotás tízéves adósságot törleszt, amikor szinte valamennyi állampolgárnak megadja az abszolut szabadságot az utazásra. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat kapcsán elmondta, hogy az elmúlt másfél évben csaknem ötmillió útlevelet állítottak ki az illetékes szevek, s mindössze 12.500-at utasítottak el, jórészt a büntetett előélet miatt. A változások között említette, hogy a jövőben nem kérő, hanem igénylőlapon kell előterjeszteni az útlevélkérelmet, s a külföldön való tartózkodás idejét gyakorlatilag nem korlátozzák, az az útlevél érvényességéig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogellenes külföldön való tartózkodás intézményét. A tiltott határátlépés a jövőben csak akkor minősül büncselekménynek, ha azt fegyverrel követik el. Az útlevelek számát is csökkentik, megszűnik a szolgálati útlevél - amely jószerivel státuszszimbólummá lett - és a külföldön élő magyar állampolgár útlevele. A diplomata útlevélre jogosultak körét nyilvánosan most szabályozzák először. A belügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy 1990 második felétől új formátumú útlevél bevezetését tervezik, amely a nyugat-európai országokban ismert úti okmányokra hasonlít majd. A határátkelés meggyorsítására a magyar-osztrák határon számítógépes ellenőrzést kívánnak kialakítani. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatot indokolva Túrós András szólt arról, hogy korábban, családegyesítési szándékkal, évente mintegy 1400-an nyújtottak be kérelmet, a hazatérő magyar állampolgárok száma is e körül alakult. A jogalkotók egyértelmű álláspontja az, hogy egyetlen magyar állampolgárt se lehessen megfosztani attól, hogy hazájába visszatérjen. Ezt külön engedély nélkül megteheti, a külföldi állampolgárnak viszont a bevándorláshoz a hatóságok hozzájárulását kell kérnie. (folyt.köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 16:09
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »