Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (2. rész)
A külügyi bizottság megvitatta a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és a bevándorlásról szóló törvények tervezetét is. A két tervezet legfontosabb rendelkezéseit Túrós András belügyminiszter-helyettes foglalta össze. A legfőbb újdonság mindkét esetben maga a törvénytervezet, vagyis az, hogy a korábbi elnöki tanácsi rendeleteket törvényi szintű szabályozás váltja fel. A képviselők által is európai, sőt világszínvonalú munkának tartott jogszabálygyűjtemények világosan deklarálják: az utazáshoz, illetve a lakóhely szabad megválasztásához való jog a magyar állampolgárok alapvető joga. Az utazási szabályok megújításával gyakorlatilag mindenfajta korlátozást feloldanak a ki- és beutazni szándékozó magyar állampolgárokkal szemben. Ennek megfelelően megszűnik például a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalma. Csökkentik az útlevélfajták számát is, s a tervek szerint jövőre már egy új, kisebb méretű, számítógépes feldolgozásra alkalmas magánútlevelet rendszeresítenek. A tervezetek vitájában a képviselők felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy a valóban színvonalas törvénytervezetekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendeletek módosításáról se feledkezzenek meg az illetékes tárcák, hatóságok. Példaként említették a kivándorolni szándékozó állampolgárok nyugdíjfolyósításának ügyét, illetve a kivándorlók itthoni ingatlanjai sorsának rendezését. Elhangzott az is, hogy jó lenne mihamarabb dűlőre jutni az ország címerének dolgában, mert az új okmányokon - például a tervezett új útlevélen - már az új címernek kellene szerepelnie. Anyagi megfontolásokból azonban valószínűleg huzamosabb ideig egymás mellett él majd a régi és az új országjelvény. A külügyi bizottság ezután képviselőket választott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó meghívotti státusára. Mint ismeretes Magyarországot - a Szovjetunió, Jugoszlávia és Lengyelország mellett - az a megtiszteleteés érte, hogy állandó meghívottakat delegálhat az európai testületbe. A hat magyar küldött között lesz a külügyi bizottság két tagja, Réger Antal és Tóth Károly. A testület végezetül Sebők János képviselő önálló indítványát tárgyalta. A törvényhozó azt javasolta, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán mondja ki elhatárolódását az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenciótól. (folyt.köv.) 1989. szeptember 5., kedd 16:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »