|
|
 |
|
 |
Esetleges magyar semlegesség
|
----------------------------
London, 1989. október 30. (BBC, Panoráma) - Ismét felmerült
Magyarország semlegességének kérdése, ezúttal egy amerikai
tévéinterjúban, ahol Sislin szovjet külügyi szakértő azt állította,
hogy ez teljesen Magyarország elhatározásán múlik.
Munkatársunk Szente Péter a BBC hírmagyarázójával, Pártos
Gáborral beszélget arról, vajon milyen esélyek vannak arra, hogy ez
valóban bekövetkezik?
- Egy fontos szovjet tanácsadó kijelentette, hogy a
Szovjetuniónak tulajdonképpen semmi kifogása az ellen, hogy
Magyarország semleges legyen, azaz kilépjen a Varsói Szerződésből.
Amikor ezt legelőször februárban Bogomolov professzortól
hallottuk, akkor ez egy nagyon izgalmas feltevésnek tűnt. Azóta már
ezt néhányan elmondták, köztük Primakov professzor, aki mint a
szovjet vezetésnek egy fontos tagja, tulajdonképpen a legmagasabb
rangú személy, aki ezt kijelentette.
Pártos Gábort, a BBC kommentátorát kérdezem, mi a véleménye
erről a legújabb Sislin-féle kijelentésről?
- A hónapok folyamán majdnem minden ilyen kijelentés ezzel
kapcsolatban, majdnem minden ilyen gorbacsovi típusú kijelentés
ugyanakkor egy mondjuk konzervatívabb árnyalatot is kap mások
részéről. És most, érdekes módon, épp most szombaton a
Népszabadságban Valentyin Falin - aki a szovjet kommunista párt
központi bizottságának nemzetközi osztályát vezeti - említette, hogy
jelenleg a semlegességi kérdés az nincs napirenden.
- Szerinted ez most az jelenti, hogy valóban van erről egy vita
a szovjet vezetésben, vagy pedig egyszerűen arról van szó, hogy
amikor valamilyen szovjet fontos ember Amerikában van, akkor az a
hivatalos álláspont, hogy persze, kiléphetnek, miért ne? És amikor
Magyarországon vannak, akkor nem ilyen egyszerűen állítják be a
dolgot. Mi szerinted a kettő között az igazság? (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Esetleges magyar semlegesség - 1. folyt.
|
- Szerintem rendkívül fontos, hogy milyen fórumon, hol tesz
kijelentést egy szovjet, magyar, vagy tulajdonképpen amerikai,
francia, akármilyen politikus, tanácsadó. Nyilvánvaló, hogy mondjuk
ha amerikai tévében megkérdeznek egy szovjet vezetőt - Sislinre
gondolok például -, hogy van-e kifogása az ellen, hogy ha
Magyarország független, szabad és természetesen semleges állam
kívánna lenni, a válasz gyakorlatilag az lehet, hogy nem, a
Szovjetuniónak nincs ellene kifogása.
Arról ma már gyakorlatilag szó sincs, hogy valamilyen erőn
alapuló, elnyomórendszer részeként legyen Közép-Kelet-Európa a
szovjet birodalom része, mint Sztálin alatt, de gyakorlatilag
Hruscsov alatt is ez volt, sőt Brezsnyev-doktrínának nevezzük azt a
tételt, amely ezt gyakorlatilag megfogalmazta legtisztábban.
Erről ma már szó sincs. Viszont a vita inkább arról folyik, hogy
milyen módon lehet mégis ezt a közösséget összetartani, hogy ez
valóban egy szabad, vagy félig szabad szuverén államoknak legyen
önkéntes alapon egy ilyen nemzetközössége, amiben tényleg a
résztvevő államok maguk döntik el, hogy tagok maradnak-e, vagy sem.
Ha mégis oda kerülne a sor, hogy egy magyar vezetés bármilyen nyomás
alatt, vagy bármilyen okból ki akarna lépni, hát döntő pillanatokban
a Szovjetuniónak mindig a tankokat kellett beküldenie, hogy ezt
meggátolja, s feltehetőleg most is csak tankokkal tudná végső soron
meggátolni. Ha te azt mondod, hogy most nem küldenék a tankokat, mi
a helyzet ebben? (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Esetleges magyar semlegesség - 2. folyt.
|
- A kérdésnek ez a lényege valóban. Továbbra is megvan az a
fontos tényező, hogy külpolitikai vonalon egyelőre a Varsói
Szerződés egy olyan tényező, amit nem lehet csak úgy otthagyni,
amiből nem lehet kilépni. Szerintem, tovább is úgy gondolom, hogy a
szovjet vezetés mielőtt beküldene tankokat - ha már erről van szó -
gazdasági nyomás, politikai nyomás és más módon próbálná egy ilyen
tervtől eltéríteni akár a magyar, vagy lengyel, vagy más
vezetőséget.
Végső soron ha ez nem sikerülne, akkor a tankok még mindig ott
vannak és ott is lesznek, de szerintem ezt a Gorbacsov-vezetés
minden módon el akarja kerülni és nyilvánvaló, hogy a jelenlegi
időszakban és előrelátható hónapokban - tehát években is - a magyar,
illetve lengyel vezetőség - és most az ellenzékre is gondolok -
szintén el akarja ezt kerülni. +++
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|