|
|
|
|
Az MSZMP új vezetői
|
------------------- München, 1989. október 30. (SZER, Magyar híradó) - Ha nem az ország lakosságának bőrére menne, akkor minden bizonnyal általános derültséggel fogadnák a tragikomédiába illő kommunista testvérharcot - az MSZMP, illetve utódpártjai marakodását az időközben alaposan megromlott, de még mindig elég sok húst és velőt tartalmazó koncon. Szombaton a szélsőbal tartott nagygyűlést, egyetlen jogos örökösnek kikiáltva magát, megválasztva az MSZMP 38 tagú - úgymond - ideiglenes ügyvezető testületét. Mit takar ez az első pillantásra is elég furcsa névsor Szép Zoltán szerint?. - Ez a névsor azt takarja, hogy bizonyos káderek, akik mindvégig szerepeltek saját nevükkel és ismertek voltak az országban, szövetkeztek azokkal a káderekkel, akiknek a nevét szinte senki sem tudta, bár tevékenységük meghatározó volt, hiszen a háttérben teamek formájában egy-egy előretolt személy mögött - mint titkárságok, segítő- tanácsadótestületek - ők készítették az egyes anyagokat. Ők határozták meg azokat a döntéseket, amelyek aztán nyilvánosságra kerültek. - Tegyük hozzá viszont, hogy az ismertebbek is a második, harmadik vonalból kerültek ki. - Például Puja Frigyes, Ribánszki Róbert - hogy csak két nevet említsek. A harmadik Dóczé Kálmán neve még a Párttörténeti Intézet munkatársai előtt is ismeretlen. - Katona Istvánt is Ribánszki Róberthez tenném, aki szintén volt Kádár személyi titkára. - Katona István sok mindenben megfordult, a Népszabadságnak is volt a főszerkesztője, és Ribánszki mellett ő is volt titkára Kádár Jánosnak. (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP új vezetői - 1. folyt.
|
- Jellegzetes figura Szigeti József, az 1957-es Münnich-kormány művelődési miniszter-helyettese, a Filozófiai Szemle főszerkesztője. A hatvanas évek végén Kádár csapatát, köztük Aczélt is feljelentgette Moszkvában jobboldali elhajlás miatt. De említhetném Lajtai Verát is, aki 20 éven át a Pártélet főszerkesztője volt, és 1977-ben Hollós Ervinnel együtt írta a Köztársaság tér 1956 című hírhedt dokumentum-rádiójátékot, majd 1982-ben a Hidegháború Magyarország ellen 1956 című - úgynevezett - könyvet. A régi sztálinistákon kívül bekerült az újjáalakult MSZMP vezetésébe néhány budapesti és vidéki kis,- közép pártfunkcioniárius, de jellemző, hogy a Münnich Ferenc Társaság két alapítója - Váczi Dezső és Magyar Miklós nyugalmazott rendőr-alezredes, az 1956-os megtorlásban élenjáró Budapesti Forradalmi Karhatalmi Ezredtől - is bejutott. Továbbá - mint már Szép Zoltán is említette - legkevesebb 14 teljesen ismeretlen név is található a 38-as listán. Viszont ami nagyon is ismert az ötvenes-hatvanas évekből, azok a nagygyűlésen elhangzottak. - Ezen a nagygyűlésen hangzottak el olyan jólismert régi jelszavak, mint például a 3 millió koldus országa, amit korábban Horthy-korszakra vetítettek vissza az elvtársak, most pedig mint jelenvaló állapotot említenek, mivelhogy a javak szétszórásának most indult meg az ideje - mondják azok, akik a javak szétszórását tevőlegesen is végrehajtották. Említik a zsírosparasztot - ítéletem szerint egy zsíros tsz-elnök, vagy egy zsíros funkcionárius sokkal károsabb az országra és a nemzetgazdaságra, mint mondjuk egy zsíros paraszt, akiről tudjuk egyébként, hogy igyekvő dolgos, szorgalmas, és általában másoknak is munkát adó ember volt. - Puja Frigyes beszéde végén kijelentette: szeretnénk ismét a régi, velünk jól együttműködni képes sajtót üdvözölni. +++
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|