|
|
 |
|
 |
Az MSZMP új vezetői
|
-------------------
München, 1989. október 30. (SZER, Magyar híradó) - Ha nem az
ország lakosságának bőrére menne, akkor minden bizonnyal általános
derültséggel fogadnák a tragikomédiába illő kommunista testvérharcot
- az MSZMP, illetve utódpártjai marakodását az időközben alaposan
megromlott, de még mindig elég sok húst és velőt tartalmazó koncon.
Szombaton a szélsőbal tartott nagygyűlést, egyetlen jogos
örökösnek kikiáltva magát, megválasztva az MSZMP 38 tagú - úgymond -
ideiglenes ügyvezető testületét. Mit takar ez az első pillantásra is
elég furcsa névsor Szép Zoltán szerint?.
- Ez a névsor azt takarja, hogy bizonyos káderek, akik mindvégig
szerepeltek saját nevükkel és ismertek voltak az országban,
szövetkeztek azokkal a káderekkel, akiknek a nevét szinte senki sem
tudta, bár tevékenységük meghatározó volt, hiszen a háttérben teamek
formájában egy-egy előretolt személy mögött - mint titkárságok,
segítő- tanácsadótestületek - ők készítették az egyes anyagokat. Ők
határozták meg azokat a döntéseket, amelyek aztán nyilvánosságra
kerültek.
- Tegyük hozzá viszont, hogy az ismertebbek is a második,
harmadik vonalból kerültek ki.
- Például Puja Frigyes, Ribánszki Róbert - hogy csak két nevet
említsek. A harmadik Dóczé Kálmán neve még a Párttörténeti Intézet
munkatársai előtt is ismeretlen.
- Katona Istvánt is Ribánszki Róberthez tenném, aki szintén volt
Kádár személyi titkára.
- Katona István sok mindenben megfordult, a Népszabadságnak is
volt a főszerkesztője, és Ribánszki mellett ő is volt titkára Kádár
Jánosnak. (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP új vezetői - 1. folyt.
|
- Jellegzetes figura Szigeti József, az 1957-es Münnich-kormány
művelődési miniszter-helyettese, a Filozófiai Szemle főszerkesztője.
A hatvanas évek végén Kádár csapatát, köztük Aczélt is
feljelentgette Moszkvában jobboldali elhajlás miatt. De említhetném
Lajtai Verát is, aki 20 éven át a Pártélet főszerkesztője volt, és
1977-ben Hollós Ervinnel együtt írta a Köztársaság tér 1956 című
hírhedt dokumentum-rádiójátékot, majd 1982-ben a Hidegháború
Magyarország ellen 1956 című - úgynevezett - könyvet.
A régi sztálinistákon kívül bekerült az újjáalakult MSZMP
vezetésébe néhány budapesti és vidéki kis,- közép
pártfunkcioniárius, de jellemző, hogy a Münnich Ferenc Társaság két
alapítója - Váczi Dezső és Magyar Miklós nyugalmazott
rendőr-alezredes, az 1956-os megtorlásban élenjáró Budapesti
Forradalmi Karhatalmi Ezredtől - is bejutott. Továbbá - mint már
Szép Zoltán is említette - legkevesebb 14 teljesen ismeretlen név is
található a 38-as listán. Viszont ami nagyon is ismert az
ötvenes-hatvanas évekből, azok a nagygyűlésen elhangzottak.
- Ezen a nagygyűlésen hangzottak el olyan jólismert régi
jelszavak, mint például a 3 millió koldus országa, amit korábban
Horthy-korszakra vetítettek vissza az elvtársak, most pedig mint
jelenvaló állapotot említenek, mivelhogy a javak szétszórásának most
indult meg az ideje - mondják azok, akik a javak szétszórását
tevőlegesen is végrehajtották. Említik a zsírosparasztot - ítéletem
szerint egy zsíros tsz-elnök, vagy egy zsíros funkcionárius sokkal
károsabb az országra és a nemzetgazdaságra, mint mondjuk egy zsíros
paraszt, akiről tudjuk egyébként, hogy igyekvő dolgos, szorgalmas,
és általában másoknak is munkát adó ember volt.
- Puja Frigyes beszéde végén kijelentette: szeretnénk ismét a
régi, velünk jól együttműködni képes sajtót üdvözölni. +++
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|