|
|
 |
|
 |
Parlament - első nap (4. rész)
|
Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek
az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A
napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és
-------------
költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék
létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy
a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan
kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra
támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori
kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes
megítéléséhez. Szükségszerű s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy
pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek
működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak
tevékenységének gazdasági vetülete. Hasonlóképpen halaszthatatlanná
vált, hogy az Állami Számvevőszék, illetve ezen keresztül az
Országgyűlés ellenőrzése érvényesüljön az államháztartás és a
jegybank hitelkapcsolatai fölött. Az Állami Számvevőszék
felállításával megszűnik az a magárahagyatottság, amelyet a
képviselők éreztek a költségvetési javaslatok, a zárszámadási
beszámolók tárgyalásakor. Ezek megalapozottsága, szakszerűsége
felett őrködik a jövőben a számvevőszék.
Puskás Sándor véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadásával
egy minőségileg más, a jelenlegi ellenőrzési rendszert meghaladó
mechanizmus jön létre, amely megfelelő segítséget tud nyújtani az
Országgyűlés munkájához, segítve ezzel a Parlament alkotmányos
funkciójának betöltését.
Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát
hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a
törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény is
megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézményével
szemben. Így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a
számvevőszéket létrehozni addig, amíg nem alkotják meg az
államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami
Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a
tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek
megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a
társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék
olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja a mindenkori
költségvetési gazdálkodást. Az államháztartás egyébként is létezik,
államháztartási törvény nélkül is, tehát ennek rendszerével a külön
törvény megalkotásáig is foglalkoznia kell valakinek. Ugyanígy
elfogadhatatlan a közvélemény számára, hogy az állami vagyonkezelés
ellenőrzés nélkül működjék. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|