Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 30.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szabad Demokraták Szövetségének állásfoglalása a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról

"1. Tisztességes módon meg kell rendezni a 200 ezer honpolgár által kért népszavazást, mind a négy kérdésben. A népszavazásnak meg kell előznie az elnökválasztás kiírására vonatkozó döntést."
BBC, Panoráma:

Esetleges magyar semlegesség

"Ismét felmerült Magyarország semlegességének kérdése, ezúttal egy amerikai tévéinterjúban, ahol Sislin szovjet külügyi szakértő azt állította, hogy ez teljesen Magyarország elhatározásán múlik."

Tölgyessy Péter a népszavazásról

--------------------------------


München, 1989. október 30. (SZER, Magyar híradó) - Tölgyessy
Pétert, a népszavazás javaslatának egyik értelmi szerzőjét kérdezem
itt a parlamenti folyosón, hogy vajon győzelmi érzése van-e, hiszen
kiírta végül is, illetve javasolja a kormány a parlamentnek a
népszavazás kiírását?

    - Hát nem állíthatom, hogy győzelmi érzésem volna, én azt
hittem, hogy a Magyar Köztársaság kikiáltásával már egy jogállamban
élünk és ehhez képest természetesnek tartottam, hogyha megvan az
aláírás, úgy kiírják a népszavazást. Ennyi történt. Ez egy
természetes dolog egy demokráciában. Ami ellenben rendkívüli módon
aggályos és egészen megdöbbentő, először is, hogy a kérdések nem
abban a sorrendben vannak, ahogy azokat feltettük, egyik kérdést meg
is változtatták.

    - Ez melyik? - pontosítsuk ezt.

    - A kérdésünk úgy szólt, hogy feloszlassák-e jogutód nélkül a
munkásőrséget? A hivatalos javaslatban csak annyi szerepel, hogy
feloszlassák-e a munkásőrséget? Azt hiszem óriási a különbség a
kettő között.

    Ami még ennél is nagyobb gondot jelent, hogy van magyarázat a
kérdésekhez, amelyek majd eligazítják a választó polgárt, hogy hogy
döntsön, ezek igencsak befolyásoló és megtévesztő szándékúak, hogy
ne mondjam manipulatív szándék is van bennük.

    Az első kérdésünk - s talán most a legfontosabb kérdés - a
köztársasági elnökválasztás időpontjára vonatkozik, nevezetesen
arra, hogy itt és most kell köztársasági elnököt választani
puccsszerűen, vagy pedig majd csak a szabad választások után. Ehhez
képest egy hosszas magyarázat van arról, hogy ha nem most
választanak köztársasági elnököt, akkor meg fogják fosztani a magyar
népet attól a szuverén jogától, hogy ő elnököt válasszon. Mi nem ezt
javasoltuk. Mi azt mondtuk, hogy most ne legyen köztársasági
elnökválasztás, hanem csak a parlamenti választások után történjen
meg ez az aktus. (folyt.)


1989. október 30., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tölgyessy Péter a népszavazásról - 1. folyt.

Hosszas volna elmondani a többi kérdés-magyarázatra vonatkozó
kifogásaimat, úgyhogy inkább arról beszélnék, hogy van egy másik
általam nagyon hibásnak tartott lépésük, hogy terveznek egy másik
népszavazást is.

    - Tehát talán, hogy a dátumoknál maradjunk a népszavazás
kérdésében például a népszavazást kiírták november 26-ikára a ti
négy javasolt kérdésetek ügyében.

    - Rá egy hétre, december 3-ikán akarnak tartani egy másik
népszavazást és vele egyidejűleg egy államfő-választást. Na most az
első kérdés: miből gondolják, hogy a magyar nép úgy fog dönteni,
hogy kell elnökválasztás is? Nem gondolhatják ezt, dőlhet el így is,
dőlhet el úgy is. Akkor minek egy hét alatt két népszavazást
megtartani? Ez aztán pazarlás az adófizetők pénzével. Takarékossági
szempontok alapján csak egyetlenegy dolgot lehet elfogadni: a két
népszavazást egyidőben megtartani. Minden más megoldás súlyos
pazarlás az adófizetők pénzével.

    A másik dolog: ki szabad-e tűzni az elnökválasztást jó előre?
Nyilvánvalóan nem szabad, mert az elnökválasztás nem akkor kezdődik,
mikor az emberek beikszelik a nevek mellé a jeleket, hanem akkor,
amikor kitűzik az elnökválasztást. Képzeljük el, kitűzik az
elnökválasztást, az emberek elkezdenek aláírást gyűjteni, az
elnökjelölteket bemutatják, tévéviták folynak, plakátok százezrei
készülnek, szórólapok, az egész ország lázban ég és végül kiderül,
hogy ez az egész fölösleges volt, már a nép úgy döntött, hogy nem is
kell ez az egész. Micsoda pazarlás emberrel, energiával egyrészről,
másrészt pedig egyértelműen manipulatív hatású. Ha az emberek
beleélik magukat az elnökválasztásba, akkor már akarnak is elnököt
választani.

    Én nagyon csalódott vagyok most, én azt hittem, hogy a magyar
Országgyűlés fel fog tudni nőni a Magyar Köztársasághoz és jobb lett
volna, hogyha korrekt módon kitűzték volna a két népszavazást, és
aztán a népszavazás döntésének a függvényében később döntöttek volna
a köztársasági elnökválasztás kitűzéséről. (folyt.)


1989. október 30., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Tölgyessy Péter a népszavazásról - 2. folyt.

- Mi az érzésed, hogy a parlament abban a formájában el fogja
fogadni ezeket a törvényjavaslatokat, ahogy azt a kormány
előterjesztette?

    - Nem a kormány volt a hivatalos előterjesztő, nem tudom kik
fogalmazták a szöveget, mindenesetre a papíroson az Országgyűlés
Jogi és Igazságügyi Bizottsága szerepel, én félek, hogy amilyen
hangulat van ebben az Országgyűlésben - ugyan ez már nem az az
Országgyűlés, ami régen működött és sokféle kormány mellett
szavaznak -, de itt azt fogják elfogadni, ami az MSZP-nek kedvező
álláspont és nagyjából egészében azt, ami az előterjesztésben
szerepel.

    - Van valami lehetőségetek ez ellen tiltakozni?

    - Van, például most is adom ezt az interjút, én úgy érzem, hogy
ez egy skandalum, ezt nem lett volna szabad így megcsinálni.

- Köszön a beszélgetést Tölgyessy Péternek. +++


1989. október 30., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Vajon miért fektetett Tivadar bácsi olyan nagy súlyt arra, hogy engem ne zárjanak ki. A magyarázat egyszerű. Antall Józseffel nagyon korrekt, jó viszonyom volt. Ő akkor már az MDF választási győzelmében gondolkodott és abszolút többség hiányában koalíciós együttműködésre a kisgazdapárttal és a keresztény demokratákkal. A kisgazdák körében pedig reám feltétlenül számított. Tivadar bácsi viszont elég jó politikus volt ahhoz, hogy jól követve az események fejlődését megszívlelendőnek tartsa Antall József kívánságát. Ezért búcsúzott Prepeliczayéktól az ajtóban úgy, hogy engem nem szabad kizárni a pártból."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD