|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (14. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (5.)
|
A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz - hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazást útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Ám az elnök megválasztásának általános szabályaként, tehát a jövőre nézve a javaslat a parlament által választandó elnöki modellt tartalmazza. Ez felel meg ugyanis a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásoknak. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe - a köztársasági elnök megválasztásáig - az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és - ugyancsak új intézményként - az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, ,,Alapvető jogok és kötelességek,, címen - folytatta Kulcsár Kálmán. E jogok megfogalmazásánál a tervezet szakított az etatista (államcentrikus) szabályozási felfogással: nem az állam által adományozott, hanem minden embert, illetőleg állampolgárt megillető, kötelezően elismerendő, biztosítandó jogokat deklarál, és megnyitja az utat a garanciák számára. A miniszter az Általános rendelkezések című fejezetről szólva megemlítette, hogy ez korábban a Társadalmi rend címet viselte. Rámutatott: elvi kérdés, hogy egy modern, ideológiailag semleges politikai rendszer alapjául szolgáló alkotmány ne szóljon olyan kérdésekről, amelyeknek nincs valóságos jogi tartalmuk. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|