|
|
|
|
- Bős-Nagymaros helyzete - 1. folyt.
|
Ebből a csúcsra járatásból következik, hogy a Dunán naponta kétszer hatalmas árhullám zúdul le Bős alatt. Emiatt kell a bős-nagymarosi 120 kilométeres Duna-szakaszon mintegy 6 méterrel mélyíteni a Duna medrét, ami részben annak kikotrásával, részben pedig gátépítéssel érhető el. A Dunakanyarban a nagymarosi erőmű gátja van hivatva felfogni az árhullámot. Ez a nagymarosi duzzasztó elsődleges célja. Az áramtermelés csak másodlagos követelmény. A csehszlovákiai tervezés, a csúcsra járató terv egyébként teljesen egyedülálló a világon. Az egyenletesen termelő, alap üzemmódban járatott erőmű a csehszlovákokat nem érdekli, mert ehhez nem kellett volna milliárdos beruházásokat eszközölniük, nem beszélve arról, hogy áramígényüket íly módon nem tudják kielégíteni. A csehszlovákok tehát mindenáron ragaszkodnak ahhoz, hogy csúcs üzemmódban járathassák Gabcsikovót és ebben az érvényes szerződések értelmében senki nem akadályozhatja meg őket. Ha magyar részről véglegesen leállítják a gátépítést és a nagymarosi duzzasztó megépítését, akkor rendkívül veszélyes helyzetbe kerülhet nemcsak a Duna felső szakaszának vidéke, hanem a Dunakanyar alatti szakasz és maga a főváros is. Feltéve, hogy ebben az esetben a csehszlovákok hatalmas kártérítés fejében hajlandók Bőst alap üzemmódra járatni, a feltöltött víztározó és erőmű kulcsa továbbra is az ő kezükben van és a zsarolás eszközévé válhat Magyarországgal szemben. - Remélhetőleg mindannak, amit Istvánfi József most elmagyarázott, a csehszlovák kormány is tudatában van, és mostani idegessége, kapkodása után hajlandó lesz együttműködni Magyarországgal annak érdekében, hogy ez az eléggé fenyegető história végleg a helyére, vagyis ad acta kerüljön. +++
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|