Rendszerváltás és az MTI

	Az MNB ügyvezető igazgatójának véleménye a ,,szamuráj-kötvények, , visszaminősítéséről
1989. október 13., péntek - Mint az pénteken ismeretessé vált, a J.C.R. japán hitelminősítő kutatóintézet máris visszaminősítette az MNB által Tokióban szeptemberben nagy remények közepette immár hatodszor kibocsátott kötvényeket. Ugyanerre a sorsra jutottak a Magyar Nemzeti Bank 1986 óta kibocsátott más kötvényei is a japán pénzpiacon. A hitelminősítő intézet a korábbi ,,egy a-s,, besorolásból a magyar kötvényeket az ,,a mínusz,, minősítésbe sorolta át. A hírrel kapcsolatban az MTI munkatársának Hárshegyi Frigyes, az MNB ügyvezető igazgatója a következőket mondotta: - A visszaminősítés figyelmeztető jel a magyar pénzügyi élet, gazdaság számára. A japán pénzpiacon rendszerint év elején végzik el a kötvények minősítését, most azonban ezt évközben újra megtették. Az MNB eddig ezeket az úgynevezett ,,szamuráj-kötvényeket,, hat alkalommal bocsátotta ki, összesen 175 milliárd jen értékben, tíz éves futamidővel, fix kamatozással. A kibocsátások közül a legnagyobb, egyszeri kibocsátással 40 milliárd jen volt, a legkisebb pedig 25 milliárd jen. A japán pénzügyi szakemberek a kötvények értékelésének alapjául a folyó fizetések mérlegének alakulását veszik, de az értékpapírok megítélésében fontos szerepet játszik az adott ország politikai helyzete, adósságainak összege, az adósságtörlesztések alakulása. A japán szakemberek pozitívan értékelték a magyar belpolitikai helyzet alakulását, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg változása azonban negatívan befolyásolta döntésüket. Különösen negatívan ítélték meg a nagy mennyiségű lakossági valutakiáramlást, illetve azt, hogy nem látják: milyen intézkedéseket tesz a kormányzat a valutakiáramlás ellensúlyozására. Mivel 1989-ben már az első hat hónapban kb. 1 milliárd dollárt tett ki a fizetési mérleg hiánya, évközben minősítették vissza kötvényeinket. Ha a jövő év elején várható újabb minősítés alkalmával a ,,3-b,, kategóriába kerülnek kötvényeink, nem bocsáthat ki a Nemzeti Bank újabb értékpapírokat a japán pénzpiacon. A kedvezőtlen döntés közvetlenül nem befolyásolja az egyéb pénzpiacokon kötvényeink értékelését - például a frankfurti tőzsdén a napi pénzpiaci műveletektől függ megítélésük - , de hosszú távon kétségtelenül negatív a hatása. A japánok értékítélete azt is mutatja, hogy megítélésük szerint szükség lenne a Nemzetközi Valutaalappal határozottan együttműködni a költségvetési, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében. (MTI) 1989. október 13., péntek 15:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »