|
|
 |
|
 |
A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer energetikai kérdései és a döntés felelőssége - A Vásárhelyi Pál Társaság közleménye (OS)
|
1989. október 2., hétfő - A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
ellenzőinek egy csoportja nyílt levéllel fordult a
miniszterelnökhöz, amelyben kifogásolta, hogy a Minisztertanács
által létrehozott bizottságokban a bírálók képviselőinek
,,részvétele többnyire esetleges és formális,,, jelenlétük ,,csupán
az ügyben eljáró testület állítólagos pártatlanságának igazolására,
a társadalmi ellenőrzés látszatának fenntartására szolgált,,. Ezért
a levél aláírói óvást emeltek a ,,szakszerűtlen, felelőtlen,
manipulált döntéselőkészítő munka ellen,,. Kijelentették, hogy a
,,műszaki-ökológiai és a gazdasági elemzést végző bizottságok
jelentéseivel,, nem értenek egyet.
Az olvasóban - a levéllel megismerkedve - óhatatlanul az a gyanú
ébred, hogy a levél aláírói jó előre el akarják határolni magukat a
várható kormányzati, országgyűlési döntéstől, legyen az bármi is.
Világosan látható ugyanis, hogy Bős-Nagymaros ügyében minden
szempontból jó döntés nem hozható, s az sem látszik világosan, hogy
melyik a legkevésbé rossz döntés. A levél aláírói - úgy tűnik -
menekültek a felelősség vállalása elől.
Ez a gyanú többé-kevésbé elhárult, amikor 1989. szeptember 25-én
hírül adták, hogy a ,,Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a
TDDSZ környezetvédelmi csoportjának és a Duna Körnek a képviselői
részt vettek a szakértői tárgyalásokon, birtokában vannak az írott
állásfoglalásoknak, és ... készek ezek ismertetésére,,. Ebből
remélhetőleg az is következik, hogy ezek a szervezetek (és tagjaik)
nem akarnak kibújni a döntés felelőssége alól, mint ahogy a
Vásárhelyi Pál Társaság is vállalja a felelősség rá eső részét, ha a
döntés a Társaság javaslata szerint lenne. Ez a felelősség a
tájékoztatás felelősségére is kiterjed. Ez vonatkozik az
energiatermelési kérdésekre is.
Az Ipari Minisztérium által irányított szakértői bizottság
szerint, ha:
- a vízlépcsőrendszer üzembehelyezése az eredeti koncepció
szerinti üzemeléssel nem több mint három évvel késik, akkor az
átmeneti időre a villamosenergia-termelő rendszer biztonsági
tartalék-kapacitásának igénybevételével az ország
villamosenergia-szükséglete kielégíthető, feltéve, hogy a
villamosenergia-import nem csökken; de ez esetben 220 ezer tonna/év
kőolajértéknek megfelelő szénhidrogén fűtőanyagtöbbletre van
szükség; (folyt.köv.)
1989. október 2., hétfő 16:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|