Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 28.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Világhíradó:

Rubel-gondok Magyarországon

"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában átváltható."

Országgyűlés - Keddi munkanap (1. rész)

1990. szeptember 18., kedd - Nem első ízben fordul elő, hogy az Országgyűlésnek nem sikerül befejeznie tervezett programját: a háromhetes törvényhozási szünet előtti utolsó ülés két napjára kilenc törvényjavaslat, határozati javaslat, továbbá 14 interpelláció és ugyanennyi kérdés megtárgyalását tűzte napirendjére a T. Ház. Ám az már hétfő estére nyilvánvalóvá vált, hogy néhány téma vitája ismét elhalasztódik, hiszen a plénum hétfő estig éppen csak befejezte az előprivatizációról szóló előterjesztés részletes vitáját - a döntés már keddre maradt. Ezen a napon ahhoz, hogy elfogadhassák a kormány beterjesztette törvényjavaslatot, előbb 91 módosító indítvány sorsáról kellett dönteni.


Mielőtt azonban a képviselőház hozzáfoghatott volna e hosszú és
bonyolult szavazáshoz, ismét egy napirend előtti szópárbaj fültanúja
lehetett. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ugyanis reflektálva a szabad
demokrata honatya, Soós Károly Attila hétfői felszólalására,
amelyben törvénysértőnek nevezte a kormány szeptember 9-ei döntését
az állami költségvetés módosításáról, kifejtette a kormány
álláspontját. Eszerint a kormány semmiféle törvénysértést nem
követett el, az alkotmány, illetve a hatályos jogszabályok
rendelkezéseivel összhangban járt el. Soós Károly Attila ellenben
továbbra is fenntartotta az SZDSZ-frakciónak azt a véleményét, hogy
a kormány igenis megsértette az alkotmány előírásait, sőt, növelte a
költségvetési hiány mértékét a Parlament által jóváhagyott 10
milliárd forintról 17 milliárdra. A pénzügyminiszter erre csak
annyit jegyzett meg: az IMF-fel kötött megállapodás értelmében a
hiány mértékét negyedévenként határozzák meg, szeptember végéig
pedig 17 milliárdot irányoztak elő. (A szóváltás olyannyira nem
nyerte el a képviselők tetszését, hogy hangos megnyilvánulásaik
ismét asztalcsapkodásra késztették az elnöklő Szabad Györgyöt.)

    Ugyancsak napirend előtt kért szót Torgyán József - ezúttal
,,tiszteletbeli taxisként,,. Emlékeztetett rá, hogy hétfőn este a
taxisok a Parlament előtt tüntettek, így óhajtván felhívni a
Parlament figyelmét kilátástalan helyzetükre. A kisgazdapárti
politikus a mielőbbi megoldás érdekében szólt képviselőtársaihoz.

    Mindezek után kezdődhetett meg a szavazás a privatizációs
törvényről. A több mint két órán át tartó határozathozatal
eredményeként a parlament 180 egyetértő szavazattal, 101
ellenszavazattal és 32 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslatot.
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 13:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi munkanap (2. rész)


A végső eredmény kimondása azonban korántsem volt egyszerű.
Előtte ugyanis szót kért Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő és
bejelentette: olyan jogtechnikai hibát szavaztak meg a módosító
javaslatok elbírálása során, amely a már elfogadott törvényt
alkotmányellenessé tenné. (Arról volt szó, hogy az elővásárlási jog
ilyetén törvényi szabályozása sérti-e avagy sem a tulajdonosi
jogot.) A képviselő felszólalása hosszas jogtechnikai,
jogértelmezési vitát váltott ki, amelyet az elnöklő Szabad György
kétszer is lezárt. Miután a kormány és a kormánypártok a felvetéssel
ellentétes álláspontja nem változott, Tölgyessy Péter közölte: a
plénum a törvény elfogadásával súlyos alkotmánysértést követ el, és
ezt az erre hivatott bíróságok fogják megítélni.

    A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója hasonlóan
súlyos hibára hívta fel a Parlament figyelmét az önkormányzati
törvény elfogadásakor is, akkor a kormány sürgős törvénymódosítással
küszöbölte ki a hibát. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 13:47


Vissza »


Országgyűlés - Keddi munkanap (3. rész)


Az ebédszünet után - a hagyományos rend szerint - az
interpellációk hangzottak el. Elsőként Soós Károly Attila (SZDSZ) a
kormánypártok, a kormány és a kormányhivatali apparátusok
összefonódása tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. A
képviselő e ,,hármas egység,, egymástól való világos elválasztását
sürgette, mert véleménye szerint az egypárti rendszer népszerűtlen
sajátosságától az Antall-kormánynak nem sikerült elszakadnia,
ehelyett a kormányzópártok, főként az MDF és az állam új
összefonódása tapasztalható. Ezt egyebek között azzal támasztotta
alá, hogy ismét szokásossá vált kormányzati szándékok és
intézkedések kormánypárti rendezvényeken, sajtóértekezleteken való
bejelentése.

    Antall József válaszában a pártállammal való összehasonlítást
visszautasította, e felvetést inszinuációnak, ferdítésnek nevezte,
amelyre emiatt nem is kívánt részleteiben válaszolni. A
miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy többpárti
rendszerben a pártok gyűléseiken bejelenthetnek saját pártjuk vagy
pártjaik kormányzati szándékát jelentő kérdéseket. Nincs sem
alkotmányjogi, sem szokásjogi akadálya, hogy többpárti kormányzás
idején politikusok valamely kormányzati döntést az arra megfelelő
alkalommal és helyen jelentsenek be. A képviselő egy másik
felvetésére reagálva Antall József szólt arról, hogy a
minisztériumokban nem csupán a miniszter, a politikai államtitkár és
a sajtószóvivő képviseli a tárca politikáját, azt azonban helytelen
gyakorlatnak nevezte, hogy gyakran nagyon sokan nyilatkoznak. A
miniszternek lehetőleg meg kell határoznia azon személyek körét,
akik nyilatkozhatnak a minisztériumot érintő kérdésekben.

    A miniszterelnök az SZDSZ-es képviselővel egyetértett viszont
abban, hogy közigazgatási tisztségviselők miniszterek vagy politikai
államtitkárok mellett ne vegyenek részt pártgyűlésen, s ott ne
nyilatkozzanak a pártok nevében, legfeljebb szakértőként hallgassák
meg őket. A világos megkülönböztetés még nem alakult ki kellő
formában, erre a miniszterelnök felhívta a tárcák figyelmét.

    A kormányfő válaszát a képviselő - jóllehet több kérdésre
megnyugtató választ kapott - összességében nem fogadta el, a plénum
azonban jóváhagyta. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 16:48


Vissza »


Országgyűlés - Keddi munkanap (4. rész)


Tölgyessy Péter Magyarország általános válságának súlyosbodása
és a cselekvési programjának hiánya miatt interpellált Antall József
miniszterelnökhöz. Arra kért választ elsősorban: mivel magyarázza a
rövid távú kormányprogram végrehajtásának elmaradását, mikor lesz
kézzel fogható, határidőket és konkrét intézkedéseket, átfogó
törvényjavaslatokat is tartalmazó cselekvési program?

    Kérdezte mindezt azért, mert mint mondotta: a modern parlamenti
demokráciákban szokás, hogy a kormányalakítást követő 100-120. napon
a kormány nyilvánosan számot ad az ország helyzetéről, programjának
megvalósulásáról. Annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy
ma, a kormányalakítást követő 118. napon Magyarország erkölcsi,
gazdasági és társadalmi helyzete rosszabb, mint a választások idején
volt. Feltartóztathatatlanul csökken az ipari termelés, a
mezőgazdaságot összeomlás fenyegeti, az ország külkereskedelmi
aktívumának növekedése augusztusban megtört, a forint még sohasem
vesztett annyit az értékéből, mint manapság, hónapról hónapra újabb
százezrek kerülnek a létminimum alatt élők már eddig is milliós
táborába. Új központosítás keríti hatalmába a társadalmat, a
szabadnak remélt sajtó újra függetlenségéért tusakodik. Erről talán
a Magyar Újságírók Szövetségét kellene megkérdezni - jegyezte meg a
kormánypárti képviselők harsány derültségére, majd így folytatta: -
egyes kormánypárti megnyilatkozások olcsó hazai népszerűség fejében
a határainkon kívül élő magyarság sorsát kockáztatják. A
koncepciótlanság elfedésére pártpolitikusok, de felelős miniszterek
is érzelmeket, indulatokat mozgósítanak, a pragmatikus cselekvés
helyett ideológiai vitákat szítanak.

    Tölgyessy Péter interpellációjában nem az eredményeket kérte
számon, tudván, hogy az elmúlt 40 év roppant öröksége, legújabban
pedig a KGST széthullása, a Perzsa-öbölbeli válság, a súlyos aszály
óriási kihívást jelent egy kormányzati tapasztalatok nélküli új
hatalomnak.

    Nem a nyilvánvaló eredménytelenség megokolását kérte a
miniszterelnöktől, hanem a kormányprogram irányelveinek harmadik
fejezetében 18 pontban beígért konkrét cselekvési programok túlnyomó
többségének elmaradására várt magyarázatot. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)


Vélekedése szerint a kormány elmulasztotta a vállalkozásokat
élénkítő program meghirdetését, nem adott inflációellenes programot,
lemondott a vállalati sorbanállások enyhítéséről, és nem
kezdeményezett 30-40 tartósan veszteséges vállalat ellen
csődeljárást - említette csak a legfontosabb tennivalókat a szabad
demokrata képviselő, hozzáfűzve, hogy a nyár közepi áremelési
csomagot nem számítva a kormány valamennyi törvényjavaslata a
Németh-kormány törvénytervezeteinek átdolgozásával készült.

    A nagy pátosszal előadott, de semmire sem kötelező
általánosságok és a rögtönzésszerű adminisztratív intézkedések
mellett hiányzott és egyre nyomasztóbban hiányzik a módszeresen
végiggondolt cselekvési program - jelentette ki.

    A kifogások között sorolta: a kormány a rendszerváltás új
koncepcionális tervezeteivel nem jeleskedett, viszont serény volt a
hatalomváltásban. A közigazgatás csúcsaira, a központilag
ellenőrzött vállalatok élére, a meghirdetett elvekkel ellentétben,
csak igen ritkán kerültek valóban független, nemzetközi hírű
személyiségek. Az új vezetők inkább a megbízhatóság okán a személyi,
illetve a párthűség alapján kerültek tisztségükbe. Megítélése
szerint a miniszterelnök annak érdekében, hogy a kormány
stabilitását biztosítsa, az agrárszféra ügyeinek intézését átengedte
egy olyan pártnak, amely - a választási kampányban a Magyar
Demokrata Fórum által is élesen bírált homályos és átgondolatlan
ígérethalmaz alapján, már pusztán a bizonytalanság állandósításával
is - súlyos károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak.

    A feladatok mérete óriási, mégsem a sürgősségtudat vezérli a
köztársaság új kormányát - hangoztatta. Az Antall-kormány ugyanúgy
halogatja a halaszthatatlan döntéseket, ahogy azt a Lázár-, a Grósz-
és a Németh-kormány tette. A rendszerváltásba vetett bizalmat a
választópolgári csalódottság váltotta fel. Az általános közöny és
fásultság oka nem annyira a válság elmélyülése, mint inkább a
kivezető út hiánya és a kormány cselekvésképtelensége.

    Meggyőződése szerint az ország lakossága szembenézett volna a
gazdaság keserves állapotával, és felsorakozott volna választott
vezetése mögé, ha az nyíltan beszél az elengedhetetlen áldozatokról
és nyomban cselekedni kezd. Végezetül hangsúlyozta: a Magyar
Demokrata Fórum másfél éven át készült a hatalom átvételére, de most
az SZDSZ számára világossá vált, hogy mégis felkészületlen a
kormányzásra. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:03


Vissza »


Országgyűlés - Keddi munkanap (6. rész)


Antall József válaszában az interpelláció minden megjegyzésére,
hangulati elemére reflektált. Mint mondotta: Tölgyessy Péter hatásos
szónoklatot tartott, érzelmekben gazdagon, a politikai racionalitás
kérdésében azonban bizonyos mértékig irreálisan. De mindez semmi
ahhoz képest, hogy az előre beadott interpelláció alig háromnegyed
gépelt oldalnyi szöveg az elhangzotthoz képest. Abban Tölgyessy
Péter csak a legrövidebben és a legáltalánosabban fejtette ki
kérdéseit.

    Válaszában kitért egy-két olyan kérdésre is, amelyet őszintén
szólva nevetségesnek tartott. Az egyik: a sajtó szabadsága. Ameddig
a sajtó azt írhat és úgy, ahogy ma teszi, addig a magyar demokraták
és koalíciós partnereik nyugodtak lehetnek, mert Magyarországon
teljes sajtószabadság van. Ha viszont ez nem így van, akkor a
Parlamentben sincs szabadság, és Tölgyessy Péter is súlyos kényszer,
fenyegetettség közepette mondta el ezt a beszédet. A másik:
nyugodtan megkérdezheti a MÚOSZ-t - amelynek régóta tagja maga
Antall József is -, annak legszélesebb tagsága és az
újságírótársadalom is meggyőződéssel vallja, hogy sajtószabadság
van. Ennél sokkal súlyosabb probléma, amely az újságírók jövőjét
veszélyeztetheti, s amelynek megoldására a szakmának össze kell
fognia, hogy sok lapot fenyegethet az elhullás veszélye, egyszerűen
a piac törvényei, a verseny alapján. Ez okoz az
újságírótársadalomban bizonytalanságot, és ezzel bizony foglalkozni
kell.

    Áttérve Tölgyessy Péternek egy másik kijelentésére, leszögezte:
bárki mondhatja, hogy a kormány első száz napja után az ország
erkölcsi, gazdasági és társadalmi állapota rosszabb, mint a
választások napján volt. De honnan veszi? Ady Endrét idézve feltette
a kérdést: ,,a nyár nagy kerítő,,? Miért lenne rosszabb az ország
erkölcsi állapota, mint három hónappal ezelőtt? Megítélése szerint a
jelenlegi választási harcban a tavaszinál kevesebb a személyeskedés,
a politikai kultúra és a politikai erkölcs javult, és ezt már a
parlamentarizmus eredményének kell tekinteni. Egyébként pedig az
idézett megállapítások sehova nem vezetnek.

    Tovább folytatva a sort, az ország pénzügyi helyzetéről adott
tájékoztatást Antall József. Április végén Magyarországot a pénzügyi
egyensúly felbomlása, a bizalom hiánya, a betétek kivonása
jellemezte. Ez megfordult, ma sokkal jobb a helyzet - ami éppen a
bizalom következménye. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:06


Vissza »


Országgyűlés - Keddi munkanap (7. rész)


Nem felel meg a valóságnak - hangoztatta -, hogy a kormány nem
mondta meg: Magyarország súlyos állapotban van. A kormány programon
mindig is egy hároméves kormányzati periódust értett, nem pedig az
első hónapokat.

    Az új Parlament és a kormány rendezett körülmények között
valósította meg a rendszerváltozást az állami élet csúcsain, a
Parlament a nemzeti egyetértés jegyében, közös elhatározással, a
koalíciós pártokat beleértve, választotta meg a köztársasági
elnököt, pedig egy népszavazási kezdeményezés következtében még
belpolitikai zavarok is keletkeztek. Az egész rendszerváltozás békés
formában, bármiféle erőszakosság nélkül zajlott le. Ez olyan
teljesítménye a magyar társadalom egészének, amire büszke lehet. A
külföldi partnerek is elismeréssel szóltak a magyar nemzet
érettségéről. Valamennyi párt szerepet játszott abban, hogy ma a
Parlament a belső viták, a nézeteltérések ellenére, pártpolitikai
értelemben sokkal közelebb áll a kialakult pártdemokráciák
struktúráihoz, mint a szomszédos országok, vagy a volt kommunista
országok közül bármelyik. A választást követően azonban a kormánynak
ki kellett dolgoznia a saját kormányzati rendjét, ki kellett
alakítania a minisztériumokat, szükséges volt gondoskodnia a
megfelelő tisztviselői karról.

    Az ország gazdasági állapotáról kifejtette: a választás hetei
óta a kormány pontos eredményeket tud felmutatni a súlyos
tehertételt jelentő, újabb külső fejlemények ellenére. A tavasszal
kiéleződött nemzetközi fizetési válságot sikerült elhárítani.
Április végén Magyarországot a pénzügyi egyensúly felbomlása, a
bizalom hiánya, a betétek kivonása jellemezte. Ez megfordult, ma
ennél sokkal jobb a helyzet - ami épp a bizalom következménye.

    Az új kormány működésének eddigi szűk négy hónapja alatt
folytatódik a külföldi tőke beáramlása, komoly világcégek kötelezték
el magukat Magyarország mellett. Az átszervezett kormányzat,
népszerűtlen intézkedéseket is vállalva, szigorúan őrködik a
költségvetési és pénzügyi fegyelem megtartásán. A támogatások
csökkentésére, az export növelésére, a világpiaci árak követésére
irányuló politikája élvezi a nemzetközi pénzvilág és üzleti élet
támogatását. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:09


Vissza »


Országgyűlés - Keddi munkanap (8. rész)


A rövid távú gazdasági program első lépése az államigazgatás új
szervezeti rendjének kialakítása volt, s ez 120 napon belül meg is
történt - mondta. A korszerű államigazgatás, a modern közszolgálat
valódi létrejöttéhez azonban természetesen hosszabb idő kell, a
kormány által elfogadott közszolgálati törvénytervezet már
tartalmazza a további teendőket. A program inflációellenes és
vállalkozásélénkítő intézkedéseket is előirányoz. Az úgynevezett
sorbanállások csökkentésére a kormány olyan intézkedéseket tett,
mint a társadalombiztosítással szembeni tartozások büntetőkamatának
felemelése, a nyilvánvalóan fizetésképtelen vállalatok elleni
csődeljárás kezdeményezése.

    De a kormány nem elégedett magával. A ,,körbetartozások,, banki
eszközökkel történő kiegyenlítéséig a bankrendszer, elsősorban
technikai felszereltségi okokból, ezidáig nem tudott eljutni. A
vállalkozásösztönző és privatizációs célok megvalósításában is a
tervezettnél kisebb mértékű volt az előrelépés. A Minisztertanács
már július elején elfogadta a kiskereskedelem és vendéglátás
előprivatizációs törvénytervezetét, az Országgyűlés túlterheltsége
miatt azonban csak ezen a napon, kedden emelkedhetett törvényerőre.
A kormányfő megjegyezte: ez nem a kormányzat hibájául róható fel,
nyilván még kevésbé a Parlamentnek - egyszerűen egy parlamentáris
rendszer menetrendjéhez tartozik hozzá. A vagyonügynökség
státuszának rendezését ugyanúgy hosszú ideig késleltették a kormány
előtt álló feladatok, néhány napja azonban a immár kormányfelügyelet
alatt álló Állami Vagyonügynökség bejelentette az első rendkívül
jelentős privatizációs programját, amelyet egymilliárd dolláros
összegben határoz meg. Az előirányzatok közül létrejött a külföldi
befektetők informálását szolgáló központ. A kormány nyáron
költségvetési megtakarítási csomagot léptetett életbe. Legutóbbi
ülésén, felülvizsgálva az állami költségvetés állapotát, döntött a
lakossági devizatartás szabályainak könnyítéséről szóló
előterjesztéséről, valamint előkészítette az úgynevezett
egzisztenciális alap, vagyis a kedvezményes vállalkozási forrás
megteremtését.

    Lezárult a vállalati tanácsok újraalakítása, a Parlament
elfogadta a vállalati belső egységek kiválásának megkönnyítését
szolgáló törvénymódosítást. Előkészítés alatt állnak olyan nagy
horderejű kérdések, mint a Bécs-Budapest Világkiállítás, a
lakásgazdálkodás reformja, a vámrendszer módosítása, a szovjet
csapatkivonás, valamint más gazdasági és környezetvédelmi ügyek. Az
előrehaladásról a Parlamentet és a szakmai nyilvánosságot a kormány
időről időre tájékoztatja. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi munkanap (9. rész)


A Bécs-Budapest Világkiállítás előpályázatait a kormánybiztos
kiírta, előkészületben van a kormányzati döntés.

    A program a kormányzat által örökölt helyzet hiteles bemutatását
is tartalmazza, e tanulmányok szintén e hónap végén meg fognak
jelenni.

    A hároméves gazdasági programot a kormány keddi ülésén
megtárgyalta - együttesen az általános programmal -, és jóváhagyta.
Végleges megszerkesztése és a módosító javaslatok beiktatása után a
jövő hét közepén nyomtatásban elkészül.

    Mindez azt jelenti, hogy a kormány ebben az időszakban a
munkáját végezte, figyelembe véve az előre nem kiszámítható
tényezőket, beleértve az európai és a nemzetközi gazdasági
környezetet is.

    Antall József tájékoztatást adott arról is, hogy a közeljövőben
a következő törvénytervezetek megvitatását kéri a kormány: a
termőföldtulajdon jogi kérdéseinek rendezése, a tisztességtelen
piaci magatartás tilalma, az árak megállapítása, az
államháztartásról szóló törvény, az adózás rendjéről, az
illetékekről szóló törvény, az új csődtörvény, az alkalmazotti
részvénytulajdonosi program törvényi kerete, valamint a
privatizációs eljárásról szóló törvény, a helyi adók rendszerének és
az önkormányzatok pénzügyi forrásainak szabályozása, az
energiapolitikai koncepció és ennek részeként a szénbányászat
szerkezeti átalakítása, a külföldi befektetések szabályozására új
befektetési törvény. Ezeket a kormány részben már benyújtotta,
részben pedig hamarosan leteszi a Parlament asztalára.

    E törvénytervezetek előkészítése is jelzi a kormány
tevékenységét, s egyben azt: a rendkívüli körülmények között is
nyugodtan vállalhatja az összehasonlítást bármely volt szocialista
országgal. Úgy vélte azonban: mindenki tisztában van azzal, hogy
másfél-két nehéz esztendő előtt áll az átalakítás időszakában az
ország. Ezért összefogásra, főleg pedig hitre és bizalomra van
szükség - hangsúlyozta.

    Végezetül a miniszterelnök annak a véleménynek adott hangot: a
kérdés ebben a formában nem tipikusan interpelláció, sokkal inkább
egy széles körű parlamenti általános vita témája. Ezért a maga
részéről egyetértene azzal, ha az Országgyűlés átfogó vitákat
tartana például olyan kérdésekről, mint a külpolitika, a pénzügy, a
művelődéspolitika. Erre rendszeresen időt kellene szakítania, így a
félreértések is eloszthatók lennének, s az ország megnyugatását is
szolgálnák. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi munkanap (10. rész)


Antall József - utalva rá, hogy Tölgyessy Péter nem fogadja,
mert hivatalból nem fogadhatja el válaszát, arra kérte a plénumot,
hogy fontolja meg tájékoztatójának jóváhagyását.

    Ahogyan ezt Antall József ,,megjósolta,,, Tölgyessy Péter nem
fogadta el a választ. Vitatkozott a miniszterelnökkel abban, hogy az
ország erkölcsi állapota nem rosszabbodott - hiszen a statisztikai
adatok nem ezt igazolják. Kifejtette: a kormány legsúlyosabb hibáját
abban látja, elszalasztotta a soha vissza nem térő történelmi
pillanatot. Ismét külföldi példákat - Egyesült Államok, Brazília -
sorolt annak bizonyítására, hogy egy új kormány, egy új vezetés
igenis képes volt minimális idő, akár egy-két nap, elteltével fontos
törvények tervezetének sorozatával, programkoncepcióval előállni,
ellentétben a magyar kormánnyal, amely a közép-kelet-európai
országokhoz viszonyítva is lassú.

    A miniszterelnök - mondotta - nem tudta megcáfolni, hogy
18-pontos programját alig-alig teljesítette, s állítása
alátámasztására újra csak példákat sorolt. Megítélése szerint az
ország lakossága elkeseredett, nem érzékeli a rendszerváltást. A
kedden elfogadott hároméves kormányprogram pedig csak az átfogó
program irányelveinek folytatása, hiányoznak belőle a határidőkre,
az ütemtervekre, a pontos eszközökre vonatkozó adatok, azaz:
távolról sem felel meg egy cselekvési program követelményeinek.

    Mindezek után kijelentette, hogy sem ő, sem pedig az SZDSZ a
választ nem tudja elfogadni, bár nincs kétsége afelől, hogy a
kormánypárti képviselők minden megfontolás nélkül elfogadják a
miniszterelnöki választ. Nem is ez a kérdés - hangoztatta -, hanem
az: az ország valóságos cselekedeteivel bizalmat fog-e szavazni
ennek a kormánynak? Lesz-e olyan vállalkozó, aki nem ingatlanba,
aranyba, külföldi autóba fekteti pénzét, hanem vállalkozást indít?
Lesz-e olyan mezőgazdasági termelő, aki el meri vetni az őszi búzát,
amikor korántsem lehet biztos abban, hogy ő fogja azt learatni?

    Kérdéseire a válasz: az Országgyűlés Antall József
tájékoztatóját 182 egyetértő, 94 ellenszavazattal és 20
tartózkodással elfogadta. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:18


Vissza »


Országgyűlés - Keddi munkanap (11. rész)


Kertész Zoltán (SZDSZ) Sopron közlekedési problémái tárgyában
interpellált a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez. A
84-es főút túlzsúfoltsága miatti zajártalom és levegőszennyeződés
szinte már elviselhetetlen a város lakói számára. A megnövekedett -
hétvégén napi 13 ezer autó - forgalom a halálos balesetek számának
ugrásszerű növekedésével is jár. Arra kért választ: mikor lesz pénz
a tehermentesítő út megépítésére.

    Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
válaszában egyetértett az interpelláló képviselővel, és kifejtette,
hogy nem csupán Sopron, hanem több más város, például Győr, Szeged,
Kecskemét, Vác, Miskolc és Debrecen is hasonló gondokkal küzd. Az
előző kormányzatokra hárította a felelősséget, hogy nem jutott pénz
e városok közlekedési gondjainak megoldására. A tárca ezért is
támogatja egy koncessziós törvény megalkotását, amely lehetővé tenné
külföldi részvétellel autópályák, utak, hidak megépítését. Az
útalapot is meg kellene duplázni - mondotta a miniszter. A képviselő
konkrét kérdésére elmondta, hogy Sopron, Győr, Kecskemét és
Mezőkövesd tehermentesítő útjai építéséhez 1991-ben kezdenek hozzá.
A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés is egyaránt
elfogadta.

    Ugyancsak a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez
nyújtott be közös interpellációt Világosi Gábor és Páris András
(mindketten SZDSZ-képviselők) a hazai távközlés helyzetével
kapcsolatban, különös tekintettel a Magyar Távközlési Vállalat
monopolhelyzetére.

    Mielőtt Páris András szót kapott volna az interpelláció
előterjesztésére, Torgyán József, a kisgazdák frakcióvezetője kért
volna szót, hogy válaszoljon Tölgyessy Péternek, de az elnök nem
engedte az interpellációk sorának megszakítását. Kónya Imre, az MDF
frakcióvezetője ügyrendi kérdésként kifejtette, hogy Torgyán József
pártját személyes megtámadtatás érte, s ezért neki mégis meg kellene
adni a szót. Szájer József (Fidesz) ezzel nem értett egyet, és az
ügyrendre hivatkozva kifejtette, hogy Torgyán Józsefnek csak a
napirend - azaz az interpellációk tárgyalása - után lehet szót adni.
Az elnöklő Vörös Vince nem szakította meg az interpellációkat, és
Páris Andrásnak adta meg a szót. Ő elmondta: hogy a jelenlegi
távközlési törvény nem teszi lehetővé, hogy a Távközlési Vállalat
monopóliumát megtörve, a lakosság saját erőből, önálló
kezdeményezésre telefonfejlesztésbe fogjon. Konkrét példaként
említette, hogy épp a Távközlési Vállalat akadályozta meg Siófok és
környéke távbeszélő hálózatának bővítését. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi munkanap (12. rész)


Siklós Csaba válaszában hangoztatta: pontosan szabályozni kell,
hogy milyen legyen az együttműködés a távközlés fejlesztésére
vállalkozók között. Ennek figyelembevételével készült el az az
átfogó távközlési törvényjavaslat, amely a liberalizálás, a
monopoljogi oldás, a piacépítés, a magánvállalkozás esélyeit
tekintve lényegesen több lehetőséget ad, mint a jelenlegi. Ezt
legkésőbb decemberig a Parlament elé terjesztik. A konkrét siófoki
ügyre kitérve emlékeztetett arra, hogy a Távközlési Vállalat
képviselője nemcsak azt jelentette ki, hogy nem kívánnak a
részvénytársaságba belépni, hanem azt is: a vállalat a minisztérium
hároméves fejlesztési terve alapján fejleszti a város
telefonhálózatát. Ez összhangban lesz az országos gerinchálózat
kiépítésével, és 1993-ig befejezik. Hangoztatta, hogy a minisztérium
vezetése a jövőben sem kíván lemondani a fejlesztésekhez szükséges
lakossági forrásokról. Lehetőséget kívánnak teremteni részvények
vásárlására, társaságok szervezésére, azon alapelvből kiindulva,
hogy a befektetett összeg meg is térüljön.

    A miniszteri válasszal az interpelláló képviselők nem értettek
egyet, az Országgyűlés azonban elfogadta.

    Vörös Vince felfüggesztette ezután az interpellációk sorát, és
szót adott Torgyán Józsefnek. A kisgazdapárti politikus -
személyeskedéstől sem mentes - felszólalásában kifogásolta Tölgyessy
Péter interpellációját, amely szerinte súlyosan sértette a
Kisgazdapártot. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Tölgyessy Péter
alkotmányellenesen terjesztette elő interpellációját, mert ebben
gyalázta a Kisgazdapártot. Mivel Tölgyessy Péter Torgyán József
felszólalásakor nem tartózkodott a teremben, csak később reagált az
őt ért megtámadtatásra. Hangoztatta: ő nem a Kisgazdapártot támadta,
hanem a kormányt hibáztatta, hogy az agrárágazat irányítását
átengedte a Kisgazdapártnak, és szó szerint megismételt
interpellációjának erre vonatkozó részét. Hangsúlyozta, hogy minden
korábbi kijelentését fenntartja. A kisgazdák agrárprogramját
továbbra is homályosnak, átgondolatlannak ítélte, amely máris súlyos
gondokat okozott a mezőgazdaságnak. Végezetül Tölgyessy Péter arra
hívta fel a figyelmet, hogy mivel az Országgyűlés nem alkotta meg az
új földtörvényt, bizonytalanság van a mezőgazdaságban, sok termelő
nem mer hosszú távú döntéseket hozni, csökkentek a beruházások,
veszélyben van sok helyen az őszi vetés. A vita még ezzel sem zárult
le, hiszen a következő napirend - a társadalmi szervezetek
költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló országgyűlési
határozati javaslat - megtárgyalásakor is szót kért Torgyán József,
és ismét - eltérve a tárgytól - Tölgyessy Péterrel szállt vitába.
(folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi munkanap (13. rész)


Megismételte: senkinek sincs joga interpellációban arra, hogy egy
másik pártot támadjon. Ekkor bővült a szópárbajozók köre, ugyanis
Kövér László (Fidesz) kétperces hozzászólásában kifejtette, hogy a
házszabály nem ismeri a személyes megtámadtatás fogalmát, és
különösen nem a pártot ért személyes megtámadtatásét, ezért nem lett
volna szabad szót kapnia Torgyán Józsefnek.

    A megtámadtatási viták közben csendesebben zajlott a társadalmi
szervezetek költségvetési támogatásának elbírálásáról szóló
országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Ütközési pontok
persze ebben a témában is akadtak: elsősorban arról vitatkoztak a
képviselők, hogy csak az egészségügyi és a szociális területre
fordítsák a költségvetésből felosztható pénzt, vagy politikai
színezetű szervezetek is kaphassanak-e belőle. Ha kizárnák a
támogatandók köréből a politikai szervezeteket, megszűnne a működési
lehetősége például a Független Jogász Fórumnak, a Történelmi
Igazságtétel Bizottságának és több más, a rendszerváltásban aktív
szerepet vállalt kisebb szervezetnek.

    Az SZDSZ padsoraiból - a benyújtott módosító indítványokat
indokolva - a felszólaló képviselők azt hangsúlyozták, hogy célszerű
lenne a fennmaradó, mintegy 20 millió forintos támogatási keretet az
egészségügyi és szociális szervezetek, egyesületek között
felosztani. A támogatott szervezetek körét meghatározó ideiglenes
parlamenti bizottság elnöke, Zimányi Tibor azonban úgy ítélte: a
humanitárius szervezetek a közeljövőben a népjóléti tárca
költségvetési keretéből igényelhetnek forrásokat. Helytelenítette
ugyanakkor, hogy több felszólaló igyekezett szembeállítani a
támogatások elosztásánál a múltban meghurcoltakat tömörítő
szervezeteket és a különféle szociális, humanitárius egyesületeket.
Éppen ezért javasolta, hogy az ellenzék módosító indítványait vesse
el a Tisztelt Ház, s a határozattervezetet eredeti formájában
fogadja el. Ez így is történt, hiszen - a módosító indítványok
elvetése után - 130 képviselő voksolt az eredeti határozati javaslat
mellett, míg 35-en nemmel szavaztak, s 73-an tartózkodtak.

    Az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy
folytatják az interpellációk megtárgyalását. Kónya Imre azonban
figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a Házbizottság határozata
értelmében hat óra után már csak kérdések kerülhetnek a plénum elé,
tekintettel arra, hogy számos vidéki képviselőnek e kora esti órán
már indul a vonata, így nem tudnának érdemben állást foglalni az
interpellációkra adott válaszoknál. (folyt.köv.)



1990. szeptember 18., kedd 19:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Keddi munkanap (14. rész)


A határozatképtelenségtől való félelem nem volt alaptalan, hiszen
három rövid kérdés, s az arra adott válasz után Szűrös Mátyás
létszámellenőrzést rendelt el. Mivel ekkorra már képviselőknek
kevesebb mint 30 százaléka volt jelen a teremben, röviddel este fél
hét után az ülést be kellett rekeszteni.

    Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az önkormányzati választásokra
tekintettel a Parlament plenáris munkája szünetel, s legközelebb
október 15-én gyűlnek egybe a képviselők. (MTI)



1990. szeptember 18., kedd 19:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

"Kedves Baló ur! Szeretettel üdvözöljük a TV 2 uj vezetésével. Igen szimpatikus és nagyon örülünk neki több száz idősekről van szó. Egy kérésünk van, ha lehetne, több vigjátékot, operát, oprettet szeretnénk, zenekari muzsikát, kevesebb bűnügyi filmet. A világ úgyis tele van bűnnel és tragédiával. Igen szükségünk van arra, hogy valami elterelje a jelenlegi politikai helyzetről a figyelmet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD