Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottságának ülése (1. rész)
1990. június 22., csütörtök - A készülő sajtó- és médiatörvény tervezetéről hallgatta meg a szakmai szervezetek véleményét, valamint az MTI tevékenységéről és terveiről tájékozódott csütörtöki ülésén az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottsága. A törvénytervezetekről elmondottakból kitűnt, hogy a szakmai szervezetek túlnyomó többsége azok jelentős átdolgozását tartja szükségesnek. A sajtószabadsággal kapcsolatos tervezettel kapcsolatban például többen is felvetették: van-e egyáltalán szükség külön sajtótörvényre. Róth Miklós, a Független Jogász Fórum képviselője kifejtette: egy ilyen törvény megalkotásánál két dologból lehet kiindulni, nevezetesen, hogy a sajtószabadságot abszolút jogként kell felfogni, illetőleg a személyiséghez fűződő jog védelméből. Az FJF képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény megalkotásával egyidejűleg módosítani szükséges a Ptk. és a Btk. egyes passzusait is. Tarnói Gizella, a MUOSZ alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a sajtószabadságot eleve az Alkotmányban kellene rögzíteni, az Országgyűlésnek pedig nem szabadna olyan törvényt hoznia, amelyik korlátozza a sajtószabadságot. A sajtótörvény tervezetéről szólva bírálta, hogy abban a megengedő szemlélet az alapállás, pedig helyette azt kellene rögzíteni, mit nem szabad. Babus Endre a Nyilvánosság Klub képviseletében szóvá tette a tervezet kidolgozatlanságát, differenciálatlanságát, továbbá, hogy található benne számos ,,üres deklaráció,,. Szerinte csak azért lenne szükség külön sajtótörvényre, hogy szabályozza azokat a kérdéseket - kaució, sajtójogi felelősség -, amelyekre más törvényekben nincs lehetőség. A véleményekből az tükröződött, hogy a médiatörvény kidolgozásának preferenciát kellene élveznie a sajtótörvénnyel szemben. Az előbbinek belátható időn belüli elfogadását többen lényegesnek ítélték azért is, mert napirenden van a nemzeti médiumok új vezetőinek kinevezése. Györffy Miklós, a Magyar Rádiós Kamara elnöke például kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a törvény híján minek alapján nevezik ki majd a Magyar Rádió új elnökét. A médiatörvény őszi elfogadása és a júliusi vezetőkinevezés kapcsán - mint mondta - olyan ,,lebegtetést,, érez, amellyel a szakmát szándékosan félelemben próbálják tartani. (folyt. köv.) 1990. június 21., csütörtök 19:31
Vissza »

	Az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottságának ülése (2. rész)
A bizonytalanság megosztottságot szült, demoralizálja a szakmát, és ez már a műsorok színvonalában is érzékelhető. E megállapításokra rímeltek Rózsa Péternek, a Magyar Televíziós Kamara elnökének szavai. Ő is tudakolta: törvény hiányában milyen szempontok alapján történik a televízió elnökének kinevezése, s a kinevezés nem tekinthető formális dolognak, hiszen vele valami elindul. Ugyancsak fontosnak minősítette, hogy a törvénytervezetben szereplő rádiós- és tévés bizottság létrejön-e az elnök kinevezése előtt, továbbá hogy miként szabályozzák majd a bizottságban helyet kapó tévés képviselők, és az elnök viszonyát. Rózsa Péter is felhívta a figyelmet arra a nemkívánatos jelenségre, hogy szakmai berkekben - alappal vagy alaptalanul - megindult a ,,pártirányultságra,, hivatkozó címkézés, ami senkinek nem tesz jót. A frekvenciaelosztással és a sugárzással kapcsolatban is több megjegyzés hangzott el. Lugossy László, a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének főtitkára például hiányolta az adóhálózat tulajdonjogának rendezését, s megállapította: amennyiben az adókat felvásárolják, csupán illúzió marad nemzeti tulajdonú frekvenciákról beszélni. Stosek Mátyás, a helyi televíziók képviselője szerint közszolgálati funkciót ellátó regionális tévéket csak önkormányzatok alapíthassanak, s ők biztosítsák a működési feltételeiket is. Lénárt István, a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének képviseletében pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénytervezet csak a sajtó köteles példányairól rendelkezik, ám ezt nem terjeszti ki a médiumokra, holott szükség lenne ilyen nemzeti archívum felállítását is szabályozni. A rádiós és a tévés kamara képviselője - a július 15-ig esedékes kinevezésre való tekintettel - választ várt volna arra is, van-e már elnökjelöltje a tévének és a rádiónak. Egyáltalán, tudja-e már a bizottság, hogy a kinevezésnél milyen koncepcióból indul ki a miniszterelnök, aki javaslatot tesz az ideiglenes köztársasági elnöknek. Elek István (MDF) ezekre a felvetésekre úgy reagált, hogy a bizottság nem illetékes válaszolni a kérdésekre; az a végrehajtó hatalom dolga, s ha az elképzelések olyan stádiumba jutnak, a kormány bizonyára tájékoztatást ad majd. Hozzáfűzte: egyébként megérti a szakma kíváncsiságát. Győrffy Miklós erre reagálva leszögezte: nem kíváncsiságról, hanem jóval fontosabb dologról van szó. (folyt. köv.) 1990. június 21., csütörtök 19:40
Vissza »

	Az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottságának ülése (3. rész)
Molnár Péter (Fidesz) is lényegesnek ítélte, hogy a médiatörvény elfogadásáig tartó időszakban ideiglenes szabályozással szavatolják a médiumok működőképességét. Kívánatos, hogy a médiumok vezetőjének kinevezéséig - július 15-éig - kialakuljon a véglegeshez közelítő médiatörvénytervezet koncepciója. A képviselő hozzátette: szükséges lenne, hogy a médiumok javaslatokat tegyenek a vezetők személyére, s azokat mérlegelni lehessen. Az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítőinek képviseletében jelen lévő Molnár Zoltán megköszönte az elhangzott javaslatokat, s kérte azokat a koncepcionális elemeket tartalmazó észrevételeket is, amelyeket írásban adtak be. Hasznosnak tartaná - mondotta -, ha a törvénytervezetek kidolgozását közösen folytatnák. Ezután az MTI képviselői kaptak szót, hogy tájékoztassák az albizottságot a Magyar Távirati Iroda átalakításával, szakmai munkájának és vezetésének megújításával kapcsolatos kérdésekről. Pálos Tamás, az MTI vezérigazgatója elmondta: az elmúlt másfél évben az MTI hírszolgáltató tevékenysége megszabadult a korábbi ideológiai kötöttségektől, a hírérték és az információ hitelessége vált a szelektálás alapjává. Az MTI célja - mondta a vezérigazgató -, hogy nemzeti közszolgálati médiummá váljon. Lényegesnek minősítette a pártsemlegességet, illetve a kormányzathoz való viszony tisztázását. Az MTI a kormány munkájának bemutatásában objektivitásra törekedik, s ugyanakkor tükrözteti az ellenzék tevékenységét is. Kifejtette: az MTI mint médium semmilyen tulajdoni átalakuláson nem mehet keresztül; az alaptevékenység biztosításához sem külföldi, sem hazai magántőkét nem vonhat be, csupán egyéb tevékenysége - nyomda, reklám - képzelhető el vállalkozási alapon. Csurka István (MDF) kérdésére közölte: a vállalkozásokból eredő pénz természetesen visszakerül az MTI költségvetésébe. Haraszti Miklós (SZDSZ) kérdésére az MTI képviselői közölték: az MR-hez és az MTV-hez hasonlóan az MTI is szükségesnek tartaná, hogy tevékenységét ne az illetékes parlamenti bizottság, hanem a pártatlan tájékoztatás bizottsága felügyelje. A részvételt ebben a Magyar Hírügynökségi Újságírók Kamarája már kérte. Matusek István, az Állami Számvevőszék képviselője elmondta: a második félévben az ÁSZ részletes ellenőrzést tart az MTI-nél, s ennek tapasztalatairól tájékoztatják az albizottságot. (MTI) 1990. június 21., csütörtök 19:49
Vissza »

	Javítás az mtib1057 sz. hírre
Mai mtib1057 számú, Az Országgyűlés rádió-, televízió- és sajtóalbizottságának ülése (3. rész) című hírünk 2. bekezdésének utolsó előtti mondatában a szöveg helyesen: ...hogy tevékenységét az illetékes parlamenti bizottság mellett ---------- ----------------- a pártatlan tájékoztatás bizottsága is felügyelje. -------- (MTI) 1990. június 21., csütörtök 20:22
Vissza »