 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
- Magyar Bálint előadása - 2. folyt.
|
- Jó egynéhány kérdés azóta persze - ha nem is minden
szempontból megnyugtató kimenetellel - de megoldódott. A washingtoni
Kossuth Házban a közönség soraiban valaki mindenekelőtt arra volt
kíváncsi: nem e nyugtalanítja-e az ellenzéket annak kilátása, hogy a
magyar reformmozgalmat esetleg megtorpedózzák? Magyarország és
Lengyelország végeredményben csak két kis csepp a kommunista
tengerben, amely Nicaraguától, Észak-Koreáig és Madagaszkártól
Kínáig terül el. Nem csak magában a Szovjetunióban vannak tíz és tíz
milliók, akinek egy-egy gyarmatosított ország demokratizálódása nem
áll érdekükben, hanem Csehszlovákiában éppúgy mint Kubában,
Etiópiában, pártoligarchiák népes siserehadai sem nézhetik jó
szemmel azt, hogy magyar és lengyel megfelelőik hatalmukat és
előjogaikat vesztik. A pártoligarchiák nem nézhetik jó szemmel a
magyar és a lengyel példát: hogy békés úton demokratikus eszközökkel
vissza lehet szorítani, és le lehet szerelni egy kommunista
rezsimet. Már eddig is torzsalkodtak Magyarországgal: a bukaresti, a
prágai, a havannai sajtó kirohanásokat intézett a budapesti
fejlemények ellen, és elképzelhetően az intrika-hadjárat folytatódni
fog. Egyesek minden lehetőt megtesznek a jövőben is Moszkvánál, hogy
a magyar reformmozgalmat elgáncsolják.
Magyar Bálint azonban azt a véleményét fejezte ki, hogy nincsen
ok ilyen jellegű aggodalomra, mivel Moszkva teljes mértékben a maga
bajaival van elfoglalva. Sevardnadze szovjet külügyminiszter is
jelezte, hogy fölösleges lenne drámainak tekinteni a kelet-európai
fejleményeket, és olyan célzások láttak napvilágot a világsajtóban,
miszerint Moszkva igyekezni fog olyan kapcsolatokat alakítani ki
Kelet-Európával, mint amilyeneket jó ideje fenntart Finnországgal -
ahol Gorbacsov elnök háromnapos látogatása során kihangsúlyozta: a
Szovjetuniónak nincs morális és politikai joga beavatkozni a
kelet-európai demokratizálódási folyamatokba. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|