|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
A VSZ közös közleménye
|
---------------------- München, 1989. október 28. (SZER, Világhíradó) - A Varsói Szerződés külügyminisztereinek kétnapos üléséről kiadott záróközlemény megerősíti, hogy a tagállamok nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Ugyanakkor szorgalmazzák a nemzetközi kapcsolalatok demokratizálását, és javítani kívánják az Európán belüli gazdasági együttműködést. A szervezet - mely történetében először olyan országban tartotta megbeszélését, amelynek nem kommunista kormányfője van - gyorsítani kívánja a leszerelést, a hagyományos, a vegyi és a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek terén - olvasható a záróközleményben. A kommüniké hangsúlyozza az európai határok sérthetetlenségét, de nem tesz említést olyan kényes kérdésekről, mint a tagállamok közti, korántsem zavartalan gazdasági kapcsolatok vagy a keletnémetek tömeges menekülése, illetve az NDK-ban kialakult feszült helyzet. A külügyminiszterek bár nem mondták ki, de láthatóan eltemették az úgynevezett Brezsnyev-doktrínát, amikor úgy fogalmaztak, hogy feltétel nélkül tiszteletben kell tartani valamennyi állam szuverenitását. Minden olyan kísérlet, mely kétségbe vonja a II. világháború után kialakult határokat, ártana az európai biztonsági építés folyamatának - ismétli meg a közlemény a Gorbacsov elvet. Ezzel össszefüggésben felmerül a kérdés, vajon a Szovjetunió hajandó-e visszamenően elítélni a Varsói Szerződés hadseregének 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozását. A kérdést a Szolidaritás napilapjának munkatársai is feltették Sevardnadze külügyminiszternek. Határozott, elítélű választ azonban nem kaptak. Sevardnadze a "prágai tavasz" eltiprását közös döntés eredményének nevezte. Hozzáfűzte: e felettébb bonyolult, kényes és nehéz probléma nem kezelhető külön, főként nem a csehszlovák kommunisták érdekeit figyelmen kivül hagyva. (folyt.)
1989. október 28., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|