Rendszerváltás és az MTI

	Az MDF Liberális Köre
--------------------- München, 1989. október 28. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Demokrata Fórum Liberális Körének felhívását közölte a Világ című hetilap. A felhívás az Európához való fölzárkózást, polgári demokráciát sürget. Az úgynevezett harmadik utat délibábos illúziónak nevezi mondván, hogy az nem járható Magyarország számára . Ugyanez a felhívás több más bekezdése az MDF demokratizálását sürgeti. Így többek között azt, hogy az országos választmány tagjainak többségét a területi szervezetek jelöljék. Térjünk azonban vissza a harmadik út koncepciójához. Mint ismeretes, ezt a koncepciót legerőteljesebben a különben egymással sem egyetértő Bíró Zoltán és Csurka István képviseli. Az MDF Liberális Köre velük szemben az Európához való felzárkózást és a polgári demokráciát hirdeti. A kör egyik alapítója, Krasznai Zoltán szerint a mai magyar politikai életben négy fontosabb politikai törekvés figyelhető meg. Az egyik közülük a sztálinista szélsőbaloldal. Tehát: a Münnich Ferenc Társaság, a Marxista Egységfront, valamint Grósz és Berecz. A második a marxizmus-leninizmustól elszakadó korszerű európai szocialista mozgalom. Idesorolja a szociáldemokratákat és a reformkommunistákat, tehát olyan személyiségeket, mint Pozsgay, Nyers, Bihari, Király és Lengyel. De ezek a szocialisták a nyugati parlamentáris és a szociális piacgazdaság hívei, és ezen a kereten belül elsősorban a munkavállalói érdekek védelmét vállalják magukra. A harmadik irányzatot a polgári demokrácia hívei képezik. Magától értetődően parlamenti demokráciát és piacgazdaságot akarnak ők is. De ezen a kereten belül nem a munkavállalóit, hanem a vállalkozói és magántulajdonosi érdekek védelmét tartják elsődlegesnek.(folyt.) 1989. október 28., szombat
Vissza »

	- MDF Libeerális Kör - 1. folyt.
Kevesebb állami tulajdont, és kevesebb állami beavatkozást akarnak, mint a szocialisták, erősebb külgazdasági nyitást és gyorsabb, radikálisabb integrálódást az Európai Közösségben. A polgári demokraták is különböző pártokban tevékenykednek. Így az MDF-ben, az SZDSZ-ben, a Fideszben, a Bajcsy-Zsilinszky Társaságban, valamint a Kisgazdapárt és a kereszténydemokrata párt polgári szárnyában. A negyedik áramlatot a harmadik utasok alkotják. A parlamentáris demokrácia náluk is igény, de a szocializmus vagy kapitalizmus kérdésére kitérő választ adnak. Sem az egyiket, sem a másikat, hanem a hagyományoknak megfelelő magyar utat választják. Ellenzik a nemzeti vagyon kiárusítását és a külföldi tőke hazai beruházásait, a függőséget a nyugati beruházásoktól, vagyis a külföldi hitelek felvételét. Tehát az autarkia hívei, ugyanúgy, mint azok voltak a magyar gazdasági élet irányítói az elmúlt négy évtizedben. E gazdasági nacionalizmusnak megfelelően, Krasznai szerint, a harmadik utas ideológiának további vonása a szociális demagógia, xenofóbia a külföldi tőkésekkel és a nem magyar ajku bevándorlákkal szemben és az alig leplezett antiszemitizmus. Harmadik utasok találhatók a néppártban, a Függetlenségi Pártban és az MDF-ben. De Krasznai szerint ebben az utóbbi mozgalomban csak kisebbséget alkotnak. Mindent összevéve: Krasznai politikai tájképén két reakciós és progresszív áramlat látható. A szélsőbal, a konzervatít reakció, a harmadik utasok alkotják egy új jobboldali reakció magvát és a két progresszív áramlat: a nem marxista szocialisták és a polgári demokraták. Más szempontból viszont úgy találja, hogy a szocialisták és a nem polgári jobboldal között a polgári demokraták alkotják a centrumot. Komoly esélyt lát arra is, hogy ezek a polgári demokratikus beállítottságú erők egy pártot vagy pártszövetséget hozzanak létre. A jövő mutatja majd meg, hogy Krasznainak ez a reménye teljesül-e. +++ 1989. október 28., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »