Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-szovjet kereskedelem (1. rész)
Szántó andrás, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. október 28. szombat (MTI-tud) - A magyar-szovjet kereskedelemben kialakult magyar aktívumról, felszámolásának nehézségeiről beszélt Ambrus János magyar kereskedelmi főtanácsos a szovjet szakszervezetek lapjának adott interjújában. A Trud a moszkvai főtanácsos szavait a külgazdasági kapcsolatok minisztériuma főosztályvezetőjének kommentárjával egészítette ki. Az idén a kétoldalú árucsere értéke 8,7 milliárd transzferábilis rubel. Az egyenleg szeptember végén 600 millió rubeles magyar aktívumot mutatott. Ebbe az összegbe a kereskedelmi forgalom mellett beletartoznak a különböző szolgáltatások és nem kereskedelmi műveletek is. Az idegenforgalomban 80 milliós a magyar aktívum, ami 50 millióval több a tervezettnél - mondta Ambrus János. Ez a helyzet természetesen zavarja a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését. Tavaly óta a Szovjetunióba irányuló magyar export 12 százalékkal csökkent. Az ez évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv aláírása után a szovjet félnek a tervezett exporton felüli árukat kellett volna Magyarországra szállítania. Ez azonban nem történt meg, mert a szovjet partnerek fizetségként nem fogadják el a rubelt, s vagy konvertibilis valutát kérnek, vagy barterügyleteket (áruért árut) ajánlanak. Mindez értelemszerűen visszafogja a magyar exportot. Példaként a főtanácsos azt említette, hogy az Ikarus idén mintegy ezerrel kevesebb autóbuszt szállít a Szovjetunióba. A magyar cégek érdeklődése a szovjet piac iránt továbbra is óriási, s ezt jelzi, hogy mintegy száz magyar vállalatnak van képviselete a Szovjetunióban. Magyarország idén 4,2 milliárd rubel értékben exportál a Szovjetunióba. A szovjet ellentétel 85 százaléka nyersanyag, energiahordozó. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar partner ne lenne vevő a késztermékekre, ha azok megfelelő minőségűek. Magyarország kész lenne több személygépkocsit importálni. A Ladákat szállító gyár azonban mindmáig nem kötött szerződést a tervezett mennyiségen belül nyolcezer autóra. Togliatti városában azt mondják, hogy az állami megrendelések ellenére sem tudják teljes mennyiségben leszállítani az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben rögzített mennyiséget. Az ilyen jelenségek hatnak a magyarországi belső piacra is. (folyt.) 1989. október 28., szombat 17:18
Vissza »

	Magyar-szovjet kereskedelem (2. rész)
I. Pantyelejev, a külgazdasági kapcsolatok minisztériuma európai főosztályának vezetője reagálásában egyebek között arra emlékeztetett, hogy a nyolcvanas évek közepétől a Magyarországra szállítandó energiahordozók ára a világpiaci árak alakulásának hatására csökkent, aminek következtében a változatlan mennyiségű export ára alacsonyabb lett. Az exportjövedelmek csökkenését a nagy ütemben növelt export révén sem tudjuk kiegyenlíteni a források szűkössége miatt - mondja a szovjet gazdasági szakember. Szerinte a negatív egyenleg leépítésében segíthet a szovjet részvétel növelése a magyarországi építkezéseken és felújításokon. Az érem másik oldalaként említette, hogy Magyarország is adósa a Szovjetuniónak, hiszen a szovjetek korábban hiteleket nyújtottak a magyar félnek. E hitelek visszafizetésének egy része átnyúlik a mostani ötéves tervidőszak utánra. Most lehetőség nyílna rá, hogy kötelezettségeinket kölcsönösen elszámoljuk - mondta. - Úgy véljük, hogy az országainkban folyó gazdasági reformok megalapozzák az együttműködés problémáinak korszerű megközelítését is - mondta végezetül Pantyelejev, nem zárva ki annak lehetőségét, hogy a kétoldalú kereskedelemben a felek áttérnek a konveritibilis valutában történő elszámolásra. +++ 1989. október 28., szombat 17:30
Vissza »