|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
- A magyar beruházási helyzet - 3. folyt.
|
A dolog azonban mégsem ilyen egyszerű. Egy szabadon választott, demokratikus magyar kormánynak óhatatlanul a nyakába szakad majd az a terhes örökség, amit a négy évtizedes diktatúra hagyott vissza. Elsősorban az a nehézipari, nagyvállalati szektor, amelynek döntő többsége veszteséggel termel korszerűtlen termékeket. Hogyan lehet ettől megszabadulni? Arra nem lehet számítani, hogy a kispénzű hazai vállalkozói tőke ebben a reménytelen szektorban részesedést vállal. Egyrészt ehhez nincs is elég tőkéje, másrészt a pénzét inkább új vállalkozásokba fekteti éppen azért, mert a döntéseit a piachoz igazodva, jövedelmezőségi alapon mérlegeli. Arra némi lehetőség nyílik, hogy a külföldi tőke ebben bizonyos szerepet vállal. Egy-egy feldarabolt nagyvállalatból megveszi az irodaépületet, az egyik nagy szerelőcsarnokot, leértékelt áron az ott található gépeket is, amelyeket sietve eltávolít, hogy helyet adjon az általa behozott modern gépsoroknak - erre már vannak konkrét példák is. De arra nem lehet számítani, hogy a külföldi tőke ily módon átveszi ennek a meddő kapacitáshalmaznak a túlnyomó, vagy akár jelentősebb részét. Ennek a túlnyomórésznek egyelőre az állam kezelésében kell maradnia. Mivel Magyarország politikai okokból nem léphet ki a KGST-ből és gazdasági okokból támaszkodnia kell a szovjet nyersanyag- és energia-szállításokra, ez az állam nyakán maradó szektor is betölthet hasznos feladatot, megtermelheti azt az árúexportot, amely a szovjet energia- és nyersanyagszállítások ellentételezéséhez szükséges, és ezzel mentesítheti ettől a feladattól az új piaci vállalkozói szektort, amely az új életképes termékszerkezet kiépítésére, a hazai és a világpiac szolgálatára hivatott. (folyt.)
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|