 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
Infláció a KGST államokban
|
--------------------------
Washington, 1989. október 25. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) -
Kedves hallgatóink, most bécsi tudósítónk Simányi Tibor jelentkezik:
- Bár a kommunista ideológusok sem tagadhatják azt, amit
évtizedeken át nem voltak hajlandók tudomásul venni: az inflációt. A
ljubjanai egyetem Alexander Bajk(?) intézetének vezetője, professzor
Stiblar, például Bécsben nemrégiben nyíltan állást foglalt a szabad
piacgazdálkodás mellett és kijelentette: ez az egyetlen út, hogy
rendbe lehessen hozni Jugoszlávia nagyon is zilált közgazdaságát.
Infláció volt a szigorú ideológiai tervgazdálkodásban is, igaz nem
túlságosan magas, de még azt is eltitkolták. Most azonban az egyre
élesebbé váló gazdasági válság idején minden kelet-európai országban
egyre nyilvánvalóbbá válik az infláció.
A bécsi gazdaságtudományi intézet két csoportra osztja a
KGST-országokat. Az elsőben van Lengyelország, Magyarország és
Jugoszlávia, a másikban a többiek. Az első csoportba tartoznak tehát
azok az országok, amelyek hivatalosan kimutatják az inflációt és
annak százalékos arányát. Belgrád inflációja majdnem ezer
százalékos, a lengyel infláció 70 százalékos, a magyar 20 százalék
körül mozog. A többi országban vagy nem hoznak semmiféle árindexet
nyilvánosságra, vagy pedig csak igen csekély mértékű inflációt
ismernek be - ami persze nem felel meg a valóságnak.
Nyugaton úgynevezett visszaható inflációról is beszélnek. Ez azt
jelenti, hogy az árak ugyan nem változnak, de az egyes árucikkek
egyszerre eltűnnek a kirakatokból. Ez a jelenség a Szovjetunióban is
fellelhető, ott azonban az eltűnt árucikkeket később meg lehet
vásárolni a fekete piacon, természetesen sokkal magasabb áron, mint
a hivatalos ár. (folyt.)
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|