|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Kamarai elnökök megbeszélései Belgrádban
|
Belgrád, 1989, október 24. kedd (MTI-tud) - A KGST-tagállamok és Jugoszlávia kereskedelmi kamarai elnökeinek, képviselőinek részvételével háromnapos értekezlet kezdődött kedden Belgrádban.
A kamarai elnökök találkozóján - melyet minden évben megrendeznek - ezúttal olyan témák kerülnek napirendre, mint a vállalati közvetlen kapcsolatok építése, felkészülés az EGK egységes piacának létrehozása utáni időszakra, hogyan fejleszthető a kereskedelmi kamarák közötti sokoldalú együttműködés. Az értekezleten valamennyi európai KGST-ország, valamint Jugoszlávia kamarai vezetősége képviselteti magát. Részt vesz a tanácskozáson a kubai, a mongol és a vietnami kamarai küldöttség is. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke az MTI tudásítójónak elmondotta: bár jelentős az eltérés a különböző szocialista országokban működő kamarák között, bizonyos tekintetben közelednek a válemények. Mind több helyen ismerik fel - ez kiderült a keddi értekezleten elhangzott felszólalásokból -, hogy a közvetlen vállalati együttműködés erősítése az egyik legfontosabb feladat. E tekintetben a küldöttek természetesen különbözőképpen fogalmaztak, attól függően, hogy a kérdéses országban miként halad előre a reform. A kamarai vezetők egy része úgy látja, hogy a piaci viszonyoknak a jövőben nagyobb befolyást kell gyakorolni a vállalati kapcsolatokra. E téren pedig a kamaráknak igen nagy szerepük lehet. A Magyar Gazdasági Kamara nagyban érdekelt abban, hogy szélesedjenek a vállalatok közvetlen kapcsolatai, minél több vegyes vállalat jöjjön létre. Ezt kívánja segíteni a kamarák közötti együttműködéssel, az üzletemberek közötti tapasztalatcserék szervezésével, a partnerkapcsolatok javításával. Mivel azonban még jelentős a véleménykülönbség a kamarai képviselők között, ezért a szocialista országok kamarai szövetségének létrehozása helyett - ilyen elgondolás is szerepel a napirenden - előnyösebbnek tűnik két ország közötti, vegyes kamarák kialakítása. Felvetődött például egy magyar-szovjet vegyes kamara létrehozása, amelynek tagjai lehetnének a magyar-szovjet vegyes vállalatok, illetve azok a cégek, amelyek a kétoldalú kereskedelemben érdekeltek. (folyt.)
1989. október 24., kedd 13:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|