|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai változások - Bovin
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. október 22. vasárnap (MTI-tud) - Lehetséges-e Magyarországon és Lengyelországban a kapitalizmus visszaállítása? Ezzel a kérdéssel vezette be vasárnap a kelet-európai változásokat taglaló műsorblokkot a szovjet televízió Nemzetközi Panoráma című műsorában Alekszandr Bovin neves szovjet újságíró.
A műsor vezetőjeként szereplő Bovin kijelentette: Vannak olyan társadalmi erők mindkét országban, amelyek ebbe az irányba akarják terelni az eseményeket. A klasszikus kapitalizmushoz való visszatérést azonban két okból is elképzelhetetlennek tartja. Egyrész azért, mert - mint mondta - az már sehol sem létezik. Másrészt azért, mert megítélése szerint a szocializmus évei alatt kialakult életforma - bármilyen jelzőkkel illessék is most - Kelet-Európában a társadalmi tudat szerves részévé vált. A klasszikus kapitalizmus eltűnéséről tett kijelentését egyebek között azzal indokolta, hogy a kapitalista országokban a szociáldemokraták és a kommunisták több klasszikus követelését teljesebben és jobban megvalósították, mint a szocialista országokban. Példaként említette a nyolcórás munkaidőt, a társadalombiztosítást, a fizetett szabadságot és a gazdasági tervezést. - Az ellenség okosabbnak bizonyult, most rajtunk a sor, hogy tanuljunk - mondta, hozzáfűzve: Ha ők megtanulhatták a tervezést, miért ne tanulhatnánk meg mi is tőlük felhasználni a piaci mechanizmusokat? Összegzésként megállapította: napjainkban lezárul a kelet-európai történelem egy fejezete. E fejezet tartalmát a második világháború eredményei határozták meg, a Szovjetunió katonai győzelme, és az a különleges szerep, amelyet ebben az időszakban a Szovjetunió Kelet-Európában játszott. Most viszont új politikai, gazdasági és társadalmi struktúrák kialakulásának tanui vagyunk. A kelet-európai fejlődés legvalószínűbb útjának Bovin számára e társadalmak ,,szociáldemokratizálódása,, tűnik. Ebben a folyamatban sok bizonytalansági tényezőt lát. Mint mondta, számolni kell kellemetlen meglepetésekkel is. Nem látható előre, mi történik a KGST-vel és a Varsói Szerződéssel, milyen szenvedélyek lobbannak fel a német kérdésben, hogyan hatnak majd az európai és a világpolitikára a kelet-európai változások. Mindezen már most el kell gondolkodni, hogy felkészülten várjuk a holnapot - mondta Bovin. +++
1989. október 22., vasárnap 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|